Krízisek és pofonok - Bőhm Kornél Podcastja

„A gyásznak van egy nagyon praktikus része, új nehézségek, új kihívások, új élethelyzetek” – mutat rá Kánya Kinga gyászkísérő a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Hozzáteszi, hogy ilyen lehet akár csak hogy mi a kódja a telefonnak, amiben esetleg benne vannak azok a számok, akiket értesíteni kéne, hol szokta tárolni a befizetett számlákat, hova szokta vinni az autót, hogy kicseréljék a téli, meg a nyári gumit. „Rengeteg egyeztetnivaló van, és ebben rengeteg konfliktusforrás is rejlik” – magyarázza Kánya Kinga. Annak nagyon nagy jelentősége van, hogy hogyan fejezzük ki az együttérzésünket – ami nem sajnálat. Vannak visszatérő jótanácsok, segítő mondatok, amik valójában nem segítenek. „A gyászoló is keresi az eligazodási pontokat a saját gyászában. Ezek mind megélt veszteségek, csak nehéz ebben a nagy kupacban elkülöníteni, vagy hozzáférni” – mondja el Kánya Kinga gyászkísérő.

„A sportpszichológusnak nem az az elsődleges célja, hogy szuperjó eredményeket érjen el a sportoló, hanem hogy jobban érezze magát a bőrében. Örülök, ha egy sportoló jó eredményt ér el, de az fontos, hogy minek az árán teszi ezt” – hívja fel a figyelmet Harsányi Szabolcs Gergő, sportszakpszichológus, a Károli Gáspár Egyetem tanszékvezetője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A sportpszichológiának vannak eszközei arra, hogy az olyan nehéz helyzeteket, mint egy tizenegyespárbaj, minél inkább modellezze. El kell különíteni, hogy mi a pszichológia és mi nem a pszichológia, lehet, hogy az ember leblokkol, vagy lemerevedik. „Fontosak az élettani funkciókat mérő kütyük is, mert nagyon lényeges lehet az, hogy valakiben történt egy nagy változás, és mondjuk kevésbé kapott oxigént az agya, ami nem feltétlenül tudatosult így, csak rosszabbul teljesít a versenyző, és más az, ha valakinek az elfojtott gyermekkori traumái előjönnek egy-egy ilyen szituációban” – mutat rá a sportszakpszichológus. „A sport tényleg segít az élettel való kudarcokkal megküzdeni” - állítja Harsányi Szabolcs Gergő, sportszakpszichológus.

Ha most megkérdeznénk tíz embert, hogy szerinte miről szól a Szépség és szörnyetegről, akkor mindenki mondana valamit a Stockholm szindrómától addig, hogy ne ítélj meg senkit a kinézete alapján” – mutat rá Zalka Csenge Virág mesemondó, író a mesék teljesen eltérő értelmezési lehetőségeire a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Ahogy felhívja rá a figyelmet: a szimbolika nagyon sok mindent megenged.

„Amíg nem jön valami kritikus pont, amikor már nagyon nehéz, addig nem szoktunk segítséget kérni” – mondja el Vass Anita, a MentalSpa lelki edzőterem szakmai vezetője, akivel az önismeret fontosságáról beszélgettünk a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Amint a szakember rámutat, az önismerethez nagyon fontos a saját akarat és a saját elköteleződés. „Azért kerülik sokan az önismeretet, mert azért ott rá kell nézni arra a nehéz, vagy szomorú helyzetre, ami velünk történt” – mutat rá Vass Anita, hozzátéve, azért persze nem kell tapicskolni a rossz emlékekben.

„Nem mi gyógyítunk, hanem a párkapcsolat lesz az, ami gyógyító” – mondja el munkájukról Bátki Anna, klinikai szakpszichológus, pár- és családterapeuta a Krízisek és pofonok podcast legújabb epizódjában. A szakember hozzáteszi: a terapeutáknak az a feladata, hogy egy olyan biztonságos közeget teremtsenek, hogy bizonyos dolgokat el lehessen mondani és úgy lehessen elmondani, ahogyan a pár tagjai szeretnék. „Sokszor nem is a tartalom olyan nehéz, amit el akar mondani, hanem ahogy elmondja – hogy ez hogy érkezik meg, az rajtunk múlik, azon, hogyan tudjuk ezt a helyzetet kipárnázni” – magyarázza a klinikai szakpszichológus.

„Soha ne felejtse el a színész az ügyet, amiért ott van, hogy mit képvisel, aminek a nevében megszólal” – mondja el szakmai hitvallásáról Balázs Zoltán, színész, rendező, a Maladype színház alapítója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A színházi szakember arra is rámutat: maga az ügy a szervező erő, és az energia – és ezt a néző értékeli. A Maldype Színház egyes előadásainak a próbafolyamata is nyilvános, ezek során pedig a nézők észrevették, hogy milyen nehéz létrehozni egy értékes, tündöklő, briliáns másodpercet és milyen könnyű elveszíteni.

„A hatalmas emancipációval irtózatosan megszívattuk magunkat – hogy minden feladatot mi láthassunk el, de mellette dolgozhassunk is. Rengeteg terhet mi teszünk saját magunkra” – hívja fel a figyelmet Semjén Nóra, az Anyakivan közösség alapítója, vlogger a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Hozzáteszi: "Vannak évek, amik nem rólad fognak szólni, ezt el kell fogadni. Aki elkezdi magát az első években keresni, pórul fog járni, mert nem lesz meg”.

„Nagyon egyszerű annak az utasnak a kiszúrása, aki bliccelni próbál” – mondja el Müller Gergely, a BKK mentor utaskoordinátora. Ez a szakma nagy monotonitást követel meg – több ezer jogosultságot nézünk meg egy nap – meséli a jegyellenőr, aki számos kommunikációs trükkbe is beavatja a podcast hallgatóit. „A domináns utastípus teljesen más ügyfélkezelést kíván, mint egy objektív típus. Más a metakommunikáció, a testbeszéd. A domináns típussal szemben a hivatalos nézést gyakorlom, ami a homlok közepe” – magyarázza Müller Gergely. Ha valaki gyerekkel közlekedik és pótdíjazásra kerül sor, olyan hangszínt és testbeszédet kell használni, hogy a gyerek ne rémüljön meg. „Nehéz helyzet, amikor valamelyik utas önjelölt ügyvédet játszik és beleszól az intézkedésünkbe. Amikor például a turista mellé áll és a mi tekintélyünket ássa alá” – hangzik el a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.  

„Az érthetőség egy érzés is tud lenni, amikor képben vagyok, nem kell keresnem az információt. nem akarnak átvágni, nem vesznek hülyére, és tudok valamit kezdeni azzal az információval, amivel találkoztam” – jellemzi az érthető kommunikáció kritériumait Végi Réka, közérthető kommunikáció szakértő a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakember arról is beszél, hogy a közérthető kommunikáció előbb volt mozgalom, mint szakma, hiszen egy jogvédelmi irányzat követelései váltak át kommunikációs eszköztárrá.

„Engem a szakmában úgy ismernek, mint egy pszichotroll” – mondja Szigeti Ildikó tanácsadó szakpszichológus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Pszichosztriptíz és a Pszichobiznisz című könyvek szerzője, az Akarsz róluk beszélni? Facebook csoport alapítója nem fél a darázsfészekbe nyúlni ha a szakmájáról van szó. Kíméletlenül osztja a celebpszichológusokat, a különböző sarlatánképzéseken oklevelet szerző „segítőket”, és persze ezzel néha saját fejére is bajt hoz.