Krízisek és pofonok - Bőhm Kornél Podcastja

„Egy megbízó szempontjából sokkal érdekesebb annál, hogy ki érezte jól magát, meg ki nem, hogy mi fog változni” – magyarázza Budai Máté, facilitátor, tréner a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában, hozzátéve, „ez a szakma arról is szól, hogy hogyan tudunk egy-egy témát úgy vinni, hogy ahhoz mindenki hozzá tudja tenni a maga véleményét”. 
„Vannak olyan cégek, ahol nem szabad megszólalni, mert olyan a kultúra, vannak olyan cégek, ahol az a gondolat, hogy jobban járok, ha csendben maradok” – mesél személyes tapasztalatairól, felemlítve, vannak olyan vezetők, akik azt mondják, megkíméllek téged a gondolkodás felelősségétől. 
„Azt nem tudod megmondani, hogy mi jön ki belőlük, azért tudsz felelősséget vállalni, hogy valami kijöjjön belőlük” – hívja fel a figyelmet Budai Máté. „Hogy facilitálás közben a szemünk és a fülünk működjön, az legalább olyan fontos, mint hogy milyen feladatot adunk, meg mit kérdezünk, meg hogy kérdezünk”.

„Nem rögtönöznek az idegenvezetők az adott programokon, hanem egy leírt, percre pontosan kidolgozott forgatókönyvön mennek végig” – fedi fel a titkot Káldi Emese, az Imagine Budapest városi túrák alapítója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Hozzáteszi, fontos, hogy a túra vezetője mindig akarja azt, hogy aki velük szemben áll, jobban megszeresse a várost. „Igazán az tudja behúzni a vendégeket, ha valamit kinyitunk, kitárjuk, csak most, csak önnek” – mondja el Káldi Emese, hangsúlyozva, „a program maga az csak egy – nem kis – de csak egy szelete az egésznek, hogy mit kap tőlünk”.

„Mások válogatott pillanatait összehasonlítjuk a mi hétköznapjainkkal. Miközben nem csak válogatott pillanatok vannak, hanem vannak szürkébb, vagy akár még sötétebb napok is” – hívja fel a figyelmet Sándor Alexandra Valéria, társadalom-kutató, A lájkok rabjai című könyv szerzője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A kutató hozzáteszi, a közösségi média felhasználói elvárják azt maguktól, hogy minél több hétköznapi pillanatban megfeleljenek annak a képnek, amit ki szeretnének alakítani magukról másokban. „Ki vagyok én, és kinek, vagy milyennek szeretném mutatni magam. A veszély abban rejlik, hogy ez a kettő össze tud keveredni.”  

„Sokszor nem is tudják a páciensek, hogy a röntgen mögött van egy orvos valahol” – mondja el Róna Ágnes, radiológus, a Gasztro Klinika munkatársa a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A doktornővel arról is beszélgettünk, hogy mi a konkrét panasz, már a vizsgálati módszert is megválasztja, széles a paletta a röntgen, az MR, a CT vagy akár az ultrahang területén. „Az MR vizsgálatnál sokkal fontosabb, hogy tudjuk, hogy mi egyáltalán a kérdés” – hívja fel a figyelmet Róna Ágnes. 

„Átnézem a forgatókönyvet, hogy mi az, ami egyáltalán intim jelenetnek számít” – meséli munkájáról Kurucz Marion, intimitás koordinátor a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, hozzátéve, sokszor nem is egyértelmű a forgatókönyvből, hogy van-e. A filmes szakember elmondja, az számít egy nőnél meztelenségnek, amikor többet látunk belőle, mint ha csak bikiniben lenne.

„A barlang sok mindenkinek alkalmas lehet életet vezetni - az embernek nem” – mutat rá Kovács Marci, barlangi mentő a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Barlangi Mentőszolgálat ügyeletese felhívja a figyelmet, minden számunkra komfortos létszükségletet magunkkal kell vinni, ugyanakkor nem tárgyi dolgokra kell koncentrálni, hanem az előkészületekre. „A barlangban alapvetően sötét van, pár lépésre a bejárattól meg már főleg.” A misztikus barlangsötétről is kérdeztük Kovács Marcit, aki kézenfekvő választ adott: a misztikumot fejlámpákkal szoktuk eloszlatni.  
„Nincs rá mód, hogy a cseppkő visszanőjön, az ellopott kristály újrateremjen, ráadásul otthon nem is néz ki jól – az ott néz ki jól, ahol van ahol képződött, ahol eleink vigyáztak rá és célunk, hogy minél többet tudjunk mutatni a jövő generációinak is abból, amit nekünk szerencsénk volt látni”.   

„Gyakorlatilag formázni lehet a teret ezekkel a drón tömegekkel” – meséli az augusztus 20-i ünnepség látványvilágának megalkotásáról Kálmán Mátyás fényművész a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A médiaművész felidézi azt a pillanatot is, amikor a főpróbán egyszercsak elindult 2000 drón a Parlamentnél és a hajnali Budapesten néhány ember előtt megelevenedett a döbbenetes látvány. A tűzijáték, a fényshow és a drónshow hármas harmóniája sok átgondolnivalót követelt meg a szervezőktól. „Ne tüzeljünk túl sokat, mert akkor füst lesz és eltűnik a vetítés – viszont az jó a fényeknek, ha van egy kis füst, mert jobban látszanak a fénysugarak” – magyarázza Kálmán Mátyás, hozzátéve a zene beemelése mellett arra is ügyelni kell, honnan mi látszik jól.

„A mi felelősségünk abban van, hogy megfelelő nyomdai anyagot képezzünk a grafikából, amit a nyomdagépek meg tudnak rágcsálni, és egy megfelelő szín- és méretbeli anyagot adnak ki” – mondja el Molnár Bálint, a reklámeszköz.hu alapító-tulajdonosa a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A színhelyesség nem is olyan egyszerű dolog. „Tök különböző helyekről tök különböző reklámanyagot rendelnek, ezek különböző nyomdai technológiákkal készülnek. Bögre, vizes flakon, baseball-sapka, nincs két egyforma anyag. Előveszi a reklámajándékokat és mindegyiknek különböző a színe” – mutat rá a kihívásokra a nyomdaipari vállalkozó. Az anyaghasználat és a tartósság kérdéséről is beszélgettünk. „Mennyi ideig szeretnéd használni? Örökélet plusz egy nap – akkor a habkarton kizárt”.

„Óvatosnak kell lenni a következtetések levonásával, mert vannak olyan tényezők, amik egymásra hatnak, vagy éppenséggel egymás hatását kioltják” – hívja fel a figyelmet Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A közgazdásszal a gazdasági folyamatok, trendek előrejelezhetőségéről, láthatóságáról is beszélgettünk. Amint Pásztor Szabolcs elmondja, fejlett már az erre vonatkozó modellezési technika, de most sem hibamentes. Ilyenkor mindig egy korrekció történik és levonjuk a tanulságokat. „Figyelembe kell venni fontosabb és kevésbé fontos tényezőket”. 

„Tervezőként a trendeket ismerni kell, de nem kell feltétlenül követni” – vallja Sándor Róbert grafikusművész, akivel a csomagolástervezésről gondolkodtunk a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Sakál design alapítója rámutatott, figyelembe kell venni, hogy mi az, amiről a vásárló megismeri azt a terméket. „Ki kell könyökölni magunknak egy megfelelő rést, ahol egy markáns helyet tudunk találni magunknak” – magyarázza a grafikusművész, akinek hitvallása, hogy időtállóságra törekedjen egy dizájn megtervezésével. „Szebb, áttekinthetőbb, letisztultabb vizuális világra törekedjünk”.