Krízisek és pofonok - Bőhm Kornél Podcastja

„A mi felelősségünk abban van, hogy megfelelő nyomdai anyagot képezzünk a grafikából, amit a nyomdagépek meg tudnak rágcsálni, és egy megfelelő szín- és méretbeli anyagot adnak ki” – mondja el Molnár Bálint, a reklámeszköz.hu alapító-tulajdonosa a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A színhelyesség nem is olyan egyszerű dolog. „Tök különböző helyekről tök különböző reklámanyagot rendelnek, ezek különböző nyomdai technológiákkal készülnek. Bögre, vizes flakon, baseball-sapka, nincs két egyforma anyag. Előveszi a reklámajándékokat és mindegyiknek különböző a színe” – mutat rá a kihívásokra a nyomdaipari vállalkozó. Az anyaghasználat és a tartósság kérdéséről is beszélgettünk. „Mennyi ideig szeretnéd használni? Örökélet plusz egy nap – akkor a habkarton kizárt”.

„Óvatosnak kell lenni a következtetések levonásával, mert vannak olyan tényezők, amik egymásra hatnak, vagy éppenséggel egymás hatását kioltják” – hívja fel a figyelmet Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A közgazdásszal a gazdasági folyamatok, trendek előrejelezhetőségéről, láthatóságáról is beszélgettünk. Amint Pásztor Szabolcs elmondja, fejlett már az erre vonatkozó modellezési technika, de most sem hibamentes. Ilyenkor mindig egy korrekció történik és levonjuk a tanulságokat. „Figyelembe kell venni fontosabb és kevésbé fontos tényezőket”. 

„Tervezőként a trendeket ismerni kell, de nem kell feltétlenül követni” – vallja Sándor Róbert grafikusművész, akivel a csomagolástervezésről gondolkodtunk a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Sakál design alapítója rámutatott, figyelembe kell venni, hogy mi az, amiről a vásárló megismeri azt a terméket. „Ki kell könyökölni magunknak egy megfelelő rést, ahol egy markáns helyet tudunk találni magunknak” – magyarázza a grafikusművész, akinek hitvallása, hogy időtállóságra törekedjen egy dizájn megtervezésével. „Szebb, áttekinthetőbb, letisztultabb vizuális világra törekedjünk”.  

„A negatív kommenteket, amiket kapok, inkább arra fordítom, hogy még tovább csináljam és még inkább csináljam” – vallja be Fábián Lizett, elméleti kémikus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. „Nagyon szeretem a természettudományos jelenségeket elmagyarázni, erre bármikor nyitott vagyok” – teszi hozzá a tudománykommunikációs szakértő, akivel a láthatóság fénnyel kapcsolatos jelenségeiről, a napfogyatkozásról, szivárványról, fluoreszkálásról és foszforeszkálásról is beszélgettünk. Fábián Lizett célkitűzése, hogy „a mindennapokban előforduló természettudományos jelenségeket is el tudjam úgy magyarázni, hogy azt ne nagyon butítsam le”.

„Nagyon nagy erőfeszítéssel a gyerekek elérik azt, hogy a környezetük nem veszi észre, hogy valami van – és ilyenkor a környezet örül, de igazából a környezet ilyenkor annak örül, hogy a gyerek úton van a kiégés felé” – figyelmeztet Szigethi Zsófia gyógypedagógus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. „Ép a keze-lába, épek az érzékszervei, mégis támogatásra szorul. Ez a láthatatlanság a nehéz ebben” – mondja el a Láthatatlan akadályok című könyv szerzője, akivel a „neurodivergens” állapotok jellemzőiről, többek közt az ADHD-ról és az autizmusról beszélgettünk.
A világ az olyan, hogy a neurotipikus embereknek áll kézre – sőt, sokszor még nekik sem. A mostani világunkban köznevelési intézményekben, akár a munka világában ez egy jelentős szenvedésnyomás, az ADHD is, meg az autizmus is.

„Magyarországon az örökbefogadó szülők nagy része – nem mindenki – nulla - három év közötti, fehér, egészséges csecsemőt szeretne” – mutat rá Varró Gabriella, az SOS gyermekfalvak kommunikációs kampányainak vezetője, az Év PR szakembere a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában arra, többek között milyen kihívásokkal kell megküzdenie az örökbefogadásért, nevelőszülő toborzásért folytatott kommunikációs kampányoknak. Hozzáteszi, a nevelőszülőknek nem olyan magasa a bérük, hogy azt mondják, hogy ide azzal a két-három traumatizált gyerekkel. „A mézesmadzag egy kicsit keserű”.
„Nem tudok többszáz, vagy 50, vagy akár csak tíz híres korábbi állami gondozottat előhúzni. Ez nem az az életpálya, aminek a végén mindenképpen siker lesz” – mondja el a szakember, aki ugyanakkor számos nagy sikerű, kreatív kampányt hajtott már végre az SOS Gyermekfalvak kommunikációjában.  

„A fény egy nagyon klassz eszköz arra, hogy a térnek bizonyos részeit hangsúlyozzuk, vagy jobban elrejtsük akár” – mutat rá Nyeste Laura, belsőépítész. textiltervező a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában. A szakemberrel a láthatóság, észrevehetőség témakörén belül a fény és a világítás szerepéről beszélgettünk. Elkerülhetetlen dolog, hogy mesterséges fényeket is alkalmazzunk a belső terekben, a világítás pedig nagy befolyással van a saját közérzetünkre is. „A félhomály meditatív hatással van az emberre, ezért leginkább otthoni környezetben használjuk. A rejtett világítás pedig növelheti a prémium érzetét egy térnek” – magyarázza Nyeste Laura.

„A mateknak nagyon rossz a megítélése, és pont azért, mert azokat a dolgokat, amik szépek, meg látványosak benne, azt igazából nem mutatja meg senki – gondoltam majd én megpróbálom megmutatni”  - mondja el Németh Hanna, az  „I love matek” oldal tartalomkészítője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A probléma az iskolai oktatásban a kipipálandó feladatokkal van. „Oké, megcsináltuk a házit, de amúgy meg nem értem”. A népszerű videógyártó hozzáteszi, az elmagyarázás mindig annak segít jobban, aki elmagyarázza. Németh Hanna missziója, hogy valami népszerű témán keresztül ragadja meg a matekpéldákat, a konkrét feladattól az absztraktig haladva.

„Kitették télen a táblát és nem gondolták, hogy annak a fűzfának a levelei két év múlva már olyan hosszúak lesznek, hogy tökéletesen eltakarta a jelzőtáblát” – mutat rá Boncsér Sándor, igazságügyi műszaki szakértő a közlekedésben a láthatóság kérdésével kapcsolatos nehézségekre a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. „A sötétségnek a titkát azzal tudjuk leginkább fölfejteni, ha jó világításunk van és akkor mi is biztonságban vagyunk” – hívja fel a figyelmet Boncsér Sándor. A sötétséget elkezdhetjük a koromsötéttől egészen a közvilágítás minőségéig boncolgatni. A megvilágításnak vannak fizikai paraméterei, ezekről is beszélgetünk Boncsér Sándorral.  

„Nem a trendkövető magatartás a jó magatartás, mert azt könnyű kopírozni. hogy a trendekkel mihez kezdek és hogy kombinálom, az lett a megérős” – magyarázza Keszeg Anna, divat- és öltözködéskutató, a MOME egyetemi docense a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Ha folyton követjük a trendeket, folyton próbálunk alkalmazkodni az újabb és újabb vágyakhoz, akkor meg tudunk feledkezni arról, hogy mi a belső, jól körülhatárolható stílusunk. Hozzáteszi: a divatban semmi más nem kell ahhoz hogy presztízst szerezzek, hogy épp abban a pillanatban hogy nézek ki. „Az hogy észrevehetőek legyünk, a kortárs társadalom egyik legfontosabb elvárása” – mutat rá a kultúrakutató.