Krízisek és pofonok - Bőhm Kornél Podcastja

„Magyarországon az örökbefogadó szülők nagy része – nem mindenki – nulla - három év közötti, fehér, egészséges csecsemőt szeretne” – mutat rá Varró Gabriella, az SOS gyermekfalvak kommunikációs kampányainak vezetője, az Év PR szakembere a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában arra, többek között milyen kihívásokkal kell megküzdenie az örökbefogadásért, nevelőszülő toborzásért folytatott kommunikációs kampányoknak. Hozzáteszi, a nevelőszülőknek nem olyan magasa a bérük, hogy azt mondják, hogy ide azzal a két-három traumatizált gyerekkel. „A mézesmadzag egy kicsit keserű”.
„Nem tudok többszáz, vagy 50, vagy akár csak tíz híres korábbi állami gondozottat előhúzni. Ez nem az az életpálya, aminek a végén mindenképpen siker lesz” – mondja el a szakember, aki ugyanakkor számos nagy sikerű, kreatív kampányt hajtott már végre az SOS Gyermekfalvak kommunikációjában.  

„A fény egy nagyon klassz eszköz arra, hogy a térnek bizonyos részeit hangsúlyozzuk, vagy jobban elrejtsük akár” – mutat rá Nyeste Laura, belsőépítész. textiltervező a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában. A szakemberrel a láthatóság, észrevehetőség témakörén belül a fény és a világítás szerepéről beszélgettünk. Elkerülhetetlen dolog, hogy mesterséges fényeket is alkalmazzunk a belső terekben, a világítás pedig nagy befolyással van a saját közérzetünkre is. „A félhomály meditatív hatással van az emberre, ezért leginkább otthoni környezetben használjuk. A rejtett világítás pedig növelheti a prémium érzetét egy térnek” – magyarázza Nyeste Laura.

„A mateknak nagyon rossz a megítélése, és pont azért, mert azokat a dolgokat, amik szépek, meg látványosak benne, azt igazából nem mutatja meg senki – gondoltam majd én megpróbálom megmutatni”  - mondja el Németh Hanna, az  „I love matek” oldal tartalomkészítője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A probléma az iskolai oktatásban a kipipálandó feladatokkal van. „Oké, megcsináltuk a házit, de amúgy meg nem értem”. A népszerű videógyártó hozzáteszi, az elmagyarázás mindig annak segít jobban, aki elmagyarázza. Németh Hanna missziója, hogy valami népszerű témán keresztül ragadja meg a matekpéldákat, a konkrét feladattól az absztraktig haladva.

„Kitették télen a táblát és nem gondolták, hogy annak a fűzfának a levelei két év múlva már olyan hosszúak lesznek, hogy tökéletesen eltakarta a jelzőtáblát” – mutat rá Boncsér Sándor, igazságügyi műszaki szakértő a közlekedésben a láthatóság kérdésével kapcsolatos nehézségekre a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. „A sötétségnek a titkát azzal tudjuk leginkább fölfejteni, ha jó világításunk van és akkor mi is biztonságban vagyunk” – hívja fel a figyelmet Boncsér Sándor. A sötétséget elkezdhetjük a koromsötéttől egészen a közvilágítás minőségéig boncolgatni. A megvilágításnak vannak fizikai paraméterei, ezekről is beszélgetünk Boncsér Sándorral.  

„Nem a trendkövető magatartás a jó magatartás, mert azt könnyű kopírozni. hogy a trendekkel mihez kezdek és hogy kombinálom, az lett a megérős” – magyarázza Keszeg Anna, divat- és öltözködéskutató, a MOME egyetemi docense a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Ha folyton követjük a trendeket, folyton próbálunk alkalmazkodni az újabb és újabb vágyakhoz, akkor meg tudunk feledkezni arról, hogy mi a belső, jól körülhatárolható stílusunk. Hozzáteszi: a divatban semmi más nem kell ahhoz hogy presztízst szerezzek, hogy épp abban a pillanatban hogy nézek ki. „Az hogy észrevehetőek legyünk, a kortárs társadalom egyik legfontosabb elvárása” – mutat rá a kultúrakutató.

„A sportoló egy nagyon speciális szerepkörben lévő influenszer” – magyarázza Kosaras Renáta, Magyar Sport Üzleti Szövetség elnöke, sportkommunikációs és sportmarketing szakértő a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakértő rámutat, nagyon bonyolult szerződések szabályozzák a sportélet résztvevői és a márkák közötti szponzorációs együttműködéseket.
A potyautas márkákról szólva elhangzik, „ha az út elején nem állsz oda és az út végén kopogtatsz be, akkor már nem vagyunk rád nyitottak. Mert vagy közösen érünk el valamit, és a te segítségeddel lett érmes, vagy értünk el a csúcsra, vagy a végén már ne akarjál benne fürdőzni, amiért mi három-négy évig küzdöttünk”.  

„A jövőkutatásnál sokszor sejtjük, hogy mi van, de van, amikor ezt kényelmetlen tudomásul venni és inkább elhessegetjük” – számol be tapasztalatairól – Rab Árpád jövőkutató a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában. „Egy mondat van, amit nagyon-nagyon nem szeretek, az pedig az, amikor azt mondjuk, hogy a jövőt nem lehet megismerni. Egyrészt azért nem szeretem, mert nyilván sok igazság van benne; nem tudunk mindent. De számomra ez a felelősség eltolásról szól. Arról szól, hogy mivel úgysem tudjuk megismerni, úgyse tudunk felkészülni, tehát nem marad más, minthogy ma küzdjünk” – magyarázza a jövőkutató.

„A test sokkal jobban reagál az elfojtott, tudatból kiszorított nehézségekre, mint szeretnénk” – mutat rá Víg Sára, gyerekpszichológus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakember ugyanakkor elmondja, a traumák hatása és mélysége nagyon attól függ, mi az egyén személyes megélése. A gyerekpszichológussal a hazai intézményrendszer szerepéről és lehetőségeiről is beszéltünk.
„Mindenki, aki figyel ezekre a jelekre, és észreveszi, az igazából már a gyógyulást segíti” -hívja fel a figyelmet Víg Sára, aki azt is elmondja, sok trauma csak jóval később jelentkezik az életünkben: nem foglalkoznak vele, elfelejtik és aztán annál erősebben tud betörni, amikor viszont valamilyen emlékeztető körülmény előhívja ezt az emléket.  

„Amivel mi foglalkozunk, az alapvetően egy bizalmi szolgáltatás, és sokszor egyébként bizalmas szolgáltatás is. Tehát maga a láthatósága nagyon erősen függ attól, hogy éppen milyen pozícióba, vagy milyen körülmények között keresünk. Sokszor pont az a lényeg, hogy láthatóvá tegyük az ügyfelünket, sokszor pedig radar alatt kell repülni. Ez mindig az ügyféligénytől függ” – hangsúlyozza Áldott Gábor, az Arthur Hunt Group ügyvezető partnere, fejvadász a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában.  

„Nem az élethosszig, hanem az életszélig tartó tanulásban vesznek részt” – mondja el Gosztonyi Csaba, a MOME Open vezetője, kommunikációs szakember, forgatókönyvíró, színész azokról, akik felnőtt fejjel vágnak bele valami új terület elsajátításába. „Nyilván vannak azok az emberek, akinek van egy saját motivációjuk, életközepi válságuk, a saját bizniszüket szeretnék csinálni és ki akarnak lépni valahonnan, volt egy gyerekkoruk óta dédelgetett álmuk, amivel egyébként professzionálisan szeretnének foglalkozni” – mesél az egyik hallgatói típusról azok közül, akik a MOME Open felnőttképzéseiben részt vesznek.
Mint mondja, viszonylag kicsi azoknak a száma, akik megbánják ezeket a képzéseket – fontos, hogy az ember szintetizálni tudjon valami olyat, amit már eredetileg is tudott, csak valahogy nem tette rendszerbe. Ez nem életkor kérdése, sőt, pont életmentő dolog