Krízisek és pofonok - Bőhm Kornél Podcastja

Krízisek és pofonok - S03E13 // Barna Emília, populáris zenekutató

„Akiknél a profit landol, azok különösen öltönyös és leginkább fehér üzletemberek” – mondja el a popzene ellenkulturális, lázadó kezdeteivel kapcsolatban Barna Emília, szociológus, populáris zenekutató a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A BME Szociológia és Kommunikáció tanszékének docense hozzáteszi, a kereskedelmi jelleg megjelenésekor kicsit kiüresedett formajeggyé válnak a lázadó stílusjegyek, emiatt pont az élő társadalmiság picit kiveszik belőlük, épp a társadalmi konfliktust veszítjük el.
Az előadók egy részénél megfigyelhető egy „stratégiai apolitikusság”, vagyis közéleti szerepléssel, állásfoglalással nem akarják megosztani a közönségüket. „Másoknál látszik a dalszövegekben egy finom igazodás a politikai hatalomhoz. Ebből pedig komoly materiális előnye származhat az előadónak” – hívja fel a figyelmet Barna Emília.

Krízisek és pofonok - S03E12 // Borbás Andrea, irodalomtörténész

„A feljegyzések a memoár esetében már visszatekintve születnek meg, ott már lehet kozmetikázni, retusálni a megtörtént dolgokat. A naplónál nem az a szándék, hogy utólagosan retusált önarcképet fessen meg. Az asztalfióknak leírja, hogy mennyire rossz és ezt jó mélyen elrejti” - mondja el Borbás Andrea irodalomtörténész a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. „A szellem embere nagyon sokszor válságok idején fordul a naplóíráshoz” – mutat rá a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárának munkatársa, aki azt is elmeséli, a legérdekesebb a kutatásban a hiányok megkeresése, hogy mi az, amiről nem ír a szerző.

Krízisek és pofonok - S03E11 // Gyáni Gábor, történész, az MTA rendes tagja

„Az hogy valaminek a múltban mi volt a jelentése és a jelentősége, azt a jövő dönti el” – mondja Gyáni Gábor, történész, az MTA rendes tagja a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, akivel Történelem, politika, történelempolitika című könyve kapcsán beszélgettünk. Gyáni Gábor hangsúlyozza, hogy az értelmezések megváltoztatják a múlt jelentését, olykor a jelentőségét is.

Krízisek és pofonok - S03E10 // Gosztonyi Gergely, médiajog-kutató, ELTE ÁJK docense

„A véleménynyilvánítás szabadsága egy olyan típusú jog, ami korlátozható – tehát nem lehet bármit, bármiről” – mondja el Gosztonyi Gergely, médiajog-kutató a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, amelyben a cenzúrázás múltjáról és jelenéről beszélgettünk. Az ELTE ÁJK docense rámutat, az a cenzúra amikor megakadályozzák, hogy bizonyos mondatok elhangozzanak. Régen ezt vagy az állam vagy az egyház végezte. De cenzúra-e, ha egy közösségi média platform, mint magánvállalat akadályozza meg egy tartalom nyilvánosságra hozását? – fogalmazza meg a kérdést Gosztonyi Gergely.  

Krízisek és pofonok - S03E09 // Bíró Ferenc, diafilm gyűjtő, könyvtáros

 „Nagyon jól meg lehet dolgokat figyelni, mert ez egy komótos műfaj” – mondja el a diafilmezésről Bíró Ferenc, diafilmgyűjtő, könyvtáros a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Természetesen ezúttal is az volt a beszélgetés fókuszában, hogyan lehetett ezt az felületet a propaganda üzenetek közvetítésére használni. Itthon az 1920-as évek derekán a Falu Urániája ismeretterjesztő társulat célul tűzte ki, hogy a falusi lakosságot megismertesse az elcsatolt területekkel. így rengeteg film készült a felvidékről, Erdélyről. Az ötvenes években volt jellemző rengeteg szovjet film átvétele. Egy szovjet kolhoz élete, Tavasz a kolhozban, vagy az Eredményes szarvasmarha tenyésztés a Szovjetunióban című opusokkal.

Krízisek és pofonok - S03E08 // Fülöp Márton, politikai humor kutató

„A karikatúra nem csak nevettetésre, de nevelésre, propagandára, gyűlöletkeltérsre is alkalmas” – húzza alá Fülöp Márton történész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, politikai humor, szatíra kutatója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakértő hozzáteszi a karikatúrával bonyolult összefüggéseket is egészen leegyszerűsítve meg lehet jeleníteni, mert egyetlen képbe sűrítve gyors megértést tesznek lehetővé.

Krízisek és pofonok - S03E07 // Kiss Gábor Zoltán, játéktervezés-oktató, egyetemi docens

„A társasjáték minden eleme kommunikál és minden eleme tud ideológiát közvetíteni” – húzza alá Kiss Gábor Zoltán a MATE Médiatanszék egyetemi docense, játéktervezés-oktató, kutató a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakemberrel a társasjátékok evolúciójáról és társadalmi szerepéről beszélgettünk – természetesen elsősorban a propagandában betöltött funkciójáról. „A társasjáték megtanít a társadalmi mintákra, a társadalmi viselkedés különböző íratlan szabályaira” – mondja Kiss Gábor Zoltán, aki rávilágít, a brit gyerekek például megtanulhatták, milyen gyarmati hivatalnokként létezni. Az adásban szóba kerültek a második világháború során piacra került játékok és a legmodernebb társasjátékok is és beszéltünk a cenzúra szerepéről is.

Krízisek és pofonok - S03E06 // Ránki Sára, bűnügyi nyelvész

„Erkölcsi kérdés, hogy a nyelvet mire használom” – mutat rá Ránki Sára bűnügyi nyelvész a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakértő elmondja, a propaganda általában abból a nyelvi készletből választ, ami rendelkezésre áll. „Akkor fog jól működni, ha nagyon sokszor mondom el, ha nagyon sokszor hallják, nagyon sokszor látják, legyen az egy zeneszámban, egy feliratban, vagy egy újsághírben” – magyarázza a bűnügyi nyelvész, akivel a gyűlöletbeszédről, a dehumanizációs nyelvhasználatról is beszélgettünk. A patkányozás, csótányozás, vérszívózás elvitatja egy csoport emberi mivoltát is.

Krízisek és pofonok - S03E05 // Boldog Dalma, médiakutató

„A közönség döntő többsége átvándorolt a Szabad Európa rádióhoz, hogy ott talán pontosabb információt kapnak” – mondja el a csernobili atomkatasztrófa hazai médiatálalásával kapcsolatban Boldog Dalma médiakutató, a Budapesti Gazdasági Tudományegyetem Kommunikációs tanszékének adjunktusa a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakember könyvet is írt a témáról Csernobil és a magyar média - Egy atomkatasztrófa lenyomata címmel, amely a mostani epizód gerincét adja. Boldog Dalma rámutat: a pánik információja gyorsan eljutott Magyarországra is, ha nem a nyilvános szférába. A médiakutató felhívja a figyelmet a szovjet pártvezetés időhúzást használt, mint kríziskezelési stratégia, a hazai oldalról pedig a Szovjetunió felé volt egy erős lojalitás, emiatt az atombalesetről szóló tájékoztatás vizsgálata komplexen tudja mutatni a Kádár-kor működését. „Az ideológia és a tényleges praxis között egyre nagyobb lesz a szakadék” – erre mutatott rá a Csernobilban történt atombaleset magyarországi sajtótájékoztatása is, pedig a 86-as sajtótörvény szelleme már az volt, hogy a média már nem feltétlenül a párt elsőszámú eszköze a propagandára, hanem egyfajta lehetőség is arra, hogy tájékoztatást kapjon a társadalom.  

Krízisek és pofonok - S03E04 // Mélyi József művészettörténész

„Az emlékezet az egy konstrukció” – hívja fel a figyelmet Mélyi József művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense, a Képzőművészet-Elmélet tanszék vezetője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakértővel arról beszélgettünk, milyen szerepe van az emlékműveknek az emlékezetpolitikában, ennek részeként pedig a propagandában. „A köztér arra alkalmas, hogy olyan üzeneteket lehet benne elhelyezni, amelyek szándékaink szerint nagyon hosszan nyúlhatnak ki. A lényege az emlékműnek, hogy visszatérünk hozzá, rituálék kapcsolódnak hozzá” – magyarázza a művészettörténész, aki arra is felhívja a figyelmet, az eleven élet mindenképp megjelenik a köztéren: ha rigid módon kezeljük, akkor megfagy, megdermed a köztér, miközben azért szeretjük a közteret, mert eleven.