Krízisek és pofonok - Bőhm Kornél Podcastja

„Az a fontos, hogy a szóvivő ismerje a teljes igazságot és maga tudjon gazdálkodni vele – és ne úgy adagolják neki” – mondja el Bácskai Vanda egészégügyi kommunikációs tanácsadó, szóvivő, a Szóvivők Egyesületének elnökségi tagja a Krízisek és pofonok podcast második évadának első epizódjában. Az új évad a nehéz üzenetek kommunikációjával foglalkozik, így kézenfekvő volt, hogy elsőként a szóvivői szakmát vizsgáljuk meg alaposabban abból a szempontból: hogyan lehet jól átadni a kellemetlen üzeneteket is. Ahogy Bácskai Vanda rámutat: ezek sokszor hálátlan helyzetek, és nehéz pillanatok is, mégis meg kell oldani őket.

„Voltam fellépni fizikus-matematikus konferencián, azok megborultak, azok az arcok – annyira nem tudták, hogy miről van szó” – meséli Hajnóczy Soma, kétszeres bűvészvilágbajnok a Krízisek és pofonok podcast Szilveszteri különkiadásában. Az első évad már véget ért, a második évad, új témákkal februárban indul – de a szilvesztert még bűvészettel és manipulációval töltöttük. „A csoda nem az én kezemben, hanem a néző fejében történik. Az ő meglepődése, reakciója hitelesíti a trükk a valóságtartalmát” – magyarázza a kétszeres bűvészvilágbajnok.

„Az elrabolt emberek többsége a világban holtan sincs meg” – mutat rá Végh József, kriminálpszichológus, volt túsztárgyaló a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakember számos olyan drámai esetet elevenít fel a karrierjéből, amelyek során minden befolyásolási képességére szüksége volt, hogy a túszejtőket meggyőzze valahogy a túszok elengedéséről. „Sose megadást mondok: hagyja abba a cselekményt, vagy folytassa másként” – hívja fel a figyelmet például egy apró, szóhasználati manipulációra Végh József.

A mesterkéltség, hamisság rögtön nyilvánvaló lesz, ezért nagyon kell hinni a poén működésében, amivel előáll az ember. Ha valaki számára más írja a szöveget, még nagyobb a bakizás lehetősége. „A közönség szórakozik, nevet, az előadó pedig elbízza magát a megírt poénoktól, és maga is rátesz még egy poént, és rögtön kiderül, hogy hát a többit azt nem ő írta” – mutat rá a veszélyek egy típusára Litkai Gergely a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.

„Minden olyan világ, amibe nem tartozunk bele, az érdekes” – állítja Pécsi Balázs, luxusszakértő a Krízisek és pofonok podcast legújabb epizódjában, akivel arról beszélgettünk, hol kezdődik az igazi gazdagság és milyen módokon próbálja elhitetni velünk saját jómódját számos „influenszer”, akik a valóságban azért sejthetően nem számítanak igazán jómódúnak.

Különbség van a teljesítmény által ismertté vált celebek, vagyis az ünnepelt személyek és a valamilyen más okból ismertté váltak, nagy teljesítménnyel nem rendelkezők között, mutat rá Kende-Hofherr Krisztina, a selfmade karrierépítés elkötelezett támogatója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. De óriási különbség van a hazai értelemben vett sztárok és az amerikai világsztárok között is. Egy szupersztár életszínvonala tényleg össze sem vethető a közemberekével, ráadásul tényleg nem lehet velük összefutni egy plázában. „A legnagyobb különbség az elérhetőségük, egyszerűen nem lehet velük kapcsolatba kerülni” – magyarázza a sztármenedzser.

Nincs teljesen megkötve az ember keze, de a tapasztalat az, hogy ha valaki eltér a recept szerinti szabálytól, akkor ott valami elcsúszik – mondja el Domokos Gábor, forgatókönyvíró a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, amelyben a sorozatok, teleregények, filmek történetvezetéséről beszélgettünk. A napi-, vagy heti sorozatokat nagyobb stáb készíti – így éppen az a cél, hogy ne lehessen megkülönböztetni melyik epizódot ki, vagy kik írták. „Az ember nem itt éli ki a teljes kreativitását” – vallja be Domokos Gábor.

„Az átverés semmilyen módon nem tud hatékony lenni hosszú távon” – vallja Dr. Kulcsár Noémi, a Budapesti Metropolitan Egyetem docense, a Turizmus Intézet vezetője az idegenforgalomra itt-ott még mindig jellemző ügyeskedésekkel kapcsolatban a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.  A legtöbb becsapásnak szerinte akkor vagyunk kitéve, ha tömegturisták vagyunk, ha felkészületlenül megyünk el távoli desztinációkra.

„Nézzük a csodálatos sportot akár a helyszínen, akár a tévében – de ne akarjunk belátni a színfalak mögé” – javasolja Ferkai Marcell, sportkommentátor, akivel a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában a sportban előforduló csalásokról és manipulációról beszélgettünk. Mert a csalás előfordul a nevezésekben, a sporteszközökben, egyáltalán, a sportágak közvetítésében és az olimpiai programban való benntartásában.
Marcell összefoglalója az adásról: https://hataskeltok.hu/sport-manipulacio

„Az emberiség történelme során még soha nem volt lehetőség ilyen gyorsan, ilyen nagy tömegben ilyen sok emberhez eljuttatni manipulációt és álhíreket mint most” – mondja el Dr. Kenyeres Attila Zoltán, médiakutató, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem adjunktusa a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában. A médiamanipuláció kurzus oktatója szerint hírfogyasztóként rengeteg lehetőségünk van, hogy információt szerezzünk, viszont rengeteg eszköz áll rendelkezésre, hogy félrevezessenek.