Krízisek és pofonok - Bőhm Kornél Podcastja

„Ha ez a zene nem mehet le a rádióban, akkor ne hangozhasson el máshol sem” – mutat rá a könnyűzenére nehezedő szabályozásra Takács Tibor, társadalomtörténész, az Állambiztonsági Szolgáltatok Történeti Levéltárának kutatója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, akivel a rendszerváltás előtti időszak állambiztonsági működéséről beszélgettünk a könnyűzene vonatkozásában. A könnyűzene különböző változatai mindig kivívták az állambiztonság figyelmét, mert a művészvilágban nehezebb kontrollt tartani – mutat rá a szakember.

„Egy csoport nevéhez hozzárendelnek 3-4 nagyon ellenszenves karaktervonást és utána éjjel-nappal ismétlik” – mondja el a bűnbakképzés nyelvi vonatkozásaival kapcsolatban Szilágyi Anna, kommunikációkutató, az „A szavak csontokat törnek” oktatási program kifejlesztője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A beszélgetésben arra is felhívja a figyelmet, hogy a nyelvi felsőfok használata sokszor a manipuláció egyik eszköze.

„Maga a támadás egy üzenet” – magyarázza Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, Közel-Kelet szakértő a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, akivel a terrorizmus propagandájáról beszélgettünk. A szakértő hozzáteszi, „a terroristáknak egy konfliktus fenntartása a létfenntartásuk; akkor léteznek, ha van konfliktus”. Tárik Meszár elmondja, a terroristáknak az az érdekük, hogy a konfliktus az folytatódjon és ne szűnjön meg. A szakértő felhívja arra is a figyelmet: „A dzsihád maga nem azt jelenti, hogy másokat kell felrobbantgatni.”

„A rossz vezetésben az a legborzasztóbb, hogy az valahogy nagyon hatékony” – mondja el Metz Rudolf, Politikatudományi Intézet kutatója, politológus, a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Corvinus Egyetem docense rámutat: egy nagyobb közösségben sokkal több mindent megengednek egy vezetőnek, mint egy kisebb közösségben.
A beszélgetésben szó került a teflonvédelemről, a vezetőt védő „elhajlási engedélyről” és mesterségesen előállított és fenntartott karizmáról is – de Metz Rudolf fő tanácsa, hogy nem szabad félni a vezetőtől.

„Egy konferencia életét az befolyásolja, hogy mennyire tud független maradni” – hangsúlyozza Csermely Ákos, konferenciaszervező, a Digital Hungary vezetője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakember hozzáteszi: nehéz elmagyarázni egy szponzornak, hogy a kevesebb több. „Van olyan, amibe engedünk beleszólni és van olyan, amibe nem engedünk beleszólni” – mutat rá a legfontosabb alapelvekre Csermely Ákos.  

„Többen nevezték meg Jack Sparrow-t, vagy Pókembert példaképnek, mint a saját szüleiket” – meséli egy gyerekek közt végzett kutatás eredményét Falyuna Nóra, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, az MTA Bolyai ösztöndíjas kutatója, a Tudomány és Társadalom Kutatóműhely Vezetője, nyelvész, tudománykommunikációs szakértő a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, hozzátéve, Amerika kapitánnyal azért ő is meginna egy sört.
„Egy kívülről jövő beavatkozásnak lehet az az eszköze, hogy egy adott politikai diskurzust úgy befolyásoljanak, hogy nem egyértelmű, hogy ki és milyen célból akar ebbe beavatkozni – és ha algoritmusokkal, chatbotokkal és egyebekkel viszik ezt véghez, akkor nem is nagyon lehet beazonosítani” – mutat rá Falyuna Nóra a külföldről érkező politikai propagandatevékenység egyik súlyos velejárójára.  

„Egy ingatag és belülről romló rendszert csak úgy lehet fenntartani, ha egyre szigorúbbak a szabályok. Egyre inkább hierarchikus a rendszer belül, és félnek attól, hogy ha tömegesen indulnak elhagyni a hívek, összeomlik, mint a kártyavár” – mutat rá a politikai vallásokkal kapcsolatban T Szabó Csaba vallástörténész a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában. Egy kvázi vallási mozgalmat indít a politikai elit – egy alternatívát szeretne adni az intézményesített vallási kereteknek - a cél az, hogy a fanatikus magot bővítsék. Amikor kormányok elsajátítanak politikai vallásokat, abból általában nem sült el sok jó dolog – hívja fel a figyelmet T Szabó Csaba, hozzátéve a személyi kultusz azzal jár, hogy kiléptetik ezt a szereplőt az átlagos emberek szintjéről – és többet is várunk tőle, mint egy embertől – innen kezdődik a baj.

„Az országok szlogenjei nagyon sok esetben felcserélhetők” – mutat rá Papp-Váry Árpád, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem marketing mesterképzésének vezetője, a Magyar Marketing Szövetség alelnöke, márkadoktor a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakemberrel országmárkákról, országok imázsépítéséről és propagandájáról beszélgettünk. Szóba került Borat és Kazahsztán, Cristiano Ronaldo és Portugália, Drakula, Erdély és a lengyel vízvezetékszerelők is.

Ahhoz, hogy általános, nagy célokat megfogalmazzon a politika, nem lehet mindig csak a jelent kutatni – hívja fel a figyelmet Kmetty Zoltán szociológus, a HUN-REN Társadalomtudományi kutatóközpont kutatóprofesszora a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Ha egy politikai szereplő csak a jelenben gondolkodik, az el fogja veszíteni az identitását és az identitásvesztés, ha nem is rövidtávon, közép- vagy hosszútávon annak a politikai szereplőnek vagy pártnak a végét jelentheti – mutat rá a szakértő.
„Drámaian csökken azoknak a száma akik egy kérdőíves kutatásban szívesen részt vesznek” – mondja a tendenciákkal kapcsolatban a kutatóprofesszor, aki hozzáteszi, a digitális adatok viszont egyre bővebben állnak rendelkezésre: napi szinten, órás szinten perc-szinten látjuk azt, hogy mire milyen reakció érkezik, és ez nagyon részletes dinamikát mutat abból, hogy mik azok a témák, amik az embereket érdeklik.

„Akkor sikeres egy politikai kommunikáció, hogyha széles a repertoárja” – mondja el Szabó Gabriella politológus a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában. A Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa rámutat, van egy egységnyi figyelem, hogyha azt különböző érzelmi hangoltságok, meg érzelmi állapotok ezt az egységnyi figyelmet birtokolják, akkor más ügyekre más kérdésekre, más szempontokra kevesebb figyelem jut.
---
További információ a Politics of Grievance and Democratic Governance című kutatási projektről a www.pledgeproject.eu oldalon érhető el. A kutatást az Európai Unió támogatja a 101132560 számú projekt keretében.