Krízisek és pofonok - Bőhm Kornél Podcastja

„Erkölcsi kérdés, hogy a nyelvet mire használom” – mutat rá Ránki Sára bűnügyi nyelvész a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakértő elmondja, a propaganda általában abból a nyelvi készletből választ, ami rendelkezésre áll. „Akkor fog jól működni, ha nagyon sokszor mondom el, ha nagyon sokszor hallják, nagyon sokszor látják, legyen az egy zeneszámban, egy feliratban, vagy egy újsághírben” – magyarázza a bűnügyi nyelvész, akivel a gyűlöletbeszédről, a dehumanizációs nyelvhasználatról is beszélgettünk. A patkányozás, csótányozás, vérszívózás elvitatja egy csoport emberi mivoltát is.

„A közönség döntő többsége átvándorolt a Szabad Európa rádióhoz, hogy ott talán pontosabb információt kapnak” – mondja el a csernobili atomkatasztrófa hazai médiatálalásával kapcsolatban Boldog Dalma médiakutató, a Budapesti Gazdasági Tudományegyetem Kommunikációs tanszékének adjunktusa a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakember könyvet is írt a témáról Csernobil és a magyar média - Egy atomkatasztrófa lenyomata címmel, amely a mostani epizód gerincét adja. Boldog Dalma rámutat: a pánik információja gyorsan eljutott Magyarországra is, ha nem a nyilvános szférába. A médiakutató felhívja a figyelmet a szovjet pártvezetés időhúzást használt, mint kríziskezelési stratégia, a hazai oldalról pedig a Szovjetunió felé volt egy erős lojalitás, emiatt az atombalesetről szóló tájékoztatás vizsgálata komplexen tudja mutatni a Kádár-kor működését. „Az ideológia és a tényleges praxis között egyre nagyobb lesz a szakadék” – erre mutatott rá a Csernobilban történt atombaleset magyarországi sajtótájékoztatása is, pedig a 86-as sajtótörvény szelleme már az volt, hogy a média már nem feltétlenül a párt elsőszámú eszköze a propagandára, hanem egyfajta lehetőség is arra, hogy tájékoztatást kapjon a társadalom.  

„Az emlékezet az egy konstrukció” – hívja fel a figyelmet Mélyi József művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense, a Képzőművészet-Elmélet tanszék vezetője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakértővel arról beszélgettünk, milyen szerepe van az emlékműveknek az emlékezetpolitikában, ennek részeként pedig a propagandában. „A köztér arra alkalmas, hogy olyan üzeneteket lehet benne elhelyezni, amelyek szándékaink szerint nagyon hosszan nyúlhatnak ki. A lényege az emlékműnek, hogy visszatérünk hozzá, rituálék kapcsolódnak hozzá” – magyarázza a művészettörténész, aki arra is felhívja a figyelmet, az eleven élet mindenképp megjelenik a köztéren: ha rigid módon kezeljük, akkor megfagy, megdermed a köztér, miközben azért szeretjük a közteret, mert eleven.

„A csoport működésének javításához kell egy külső csoport, akivel szemben ellenséges lehet” – hívja fel a figyelmet Síklaki István szociálpszichológus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakember rámutat, az ellenségkép fokozza a belső kohéziót. Síklaki István arról is beszél a podcastban, hogy az emberek leginkább a bizonytalanságtól és a kontroll hiányától félnek, emiatt a biztos rossz még mindig jobb számukra, mint a bizonytalan jó.  

„Tényleg ennyire fontos, hogy pontosan tudjuk, hogy aludtunk éjszaka? Azért nem biztos, hogy minden applikációt le kell tölteni.” – teszi fel a kérdést Keserű Júlia, adatvédelmi és technológiai szabályozás kutató, aktivista a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Mozilla Alapítvány számára végzett nagyszabású kutatása alapján hozzáteszi: mindenkinek van védenivaló adata. „Még a legegyszerűbb, legártatlanabbnak tűnő adatpontokból is egészen durva predikciókat lehet csinálni a mesterséges intelligencia segítségével” – hívja fel a figyelmet az aktivista, hangsúlyozva, a zsarolhatóság nem csak akkor érdekes, ha politikus akarsz lenni.

„Ha tudunk a Mediciekről és jó véleményünk van róluk – akkor propaganda áldozatai vagyunk” – hívja fel a figyelmet Antalffy Péter történész, a Rubicon tudományos főmunkatársa a Krízisek és pofonok podcast harmadik évadjának első epizódjában. Az egész évadot a propaganda jelenségének szenteljük, így kézenfekvő, hogy az első alkalommal történelmi keretbe helyezzük ezt a kifejezést. Antalffy Péter rámutat, amikor a pápaság rájön, hogy az inkvizíció már nem lesz elég, megteremti a propagandát: ezentúl a tiltás helyett meg kell nyerni az embereket. A barokk művészet az pontosan olyan, mint a show business, legyen nagyobb látványosabb, aranyosabb, világítson – mondja el a történész. Az ellenreformáció egy nagyon jól megtervezett marketing és kommunikációs kampány volt.

„A légitársaságnak nem az a célja, hogy megszívassa az utasokat. Mi légitársaság vagyunk, mi repülni szeretünk. Nekünk az a munkánk, hogy biztonságosan, időben, jó minőségű repülőgépeken, kedves személyzettel eljuttassuk az urasokat az egyik helyről a másikra” – mondja el Radó András, a Wizz Air kommunikációs vezetője a Krízisek és pofonok legfrissebb, évadzáró epizódjában. A kommunikációs szakember hozzáteszi: "az nekünk nem jó, ha késünk, az nekünk nem jó, ha törlünk”.

„Az anyák rendkívül hatékony munkaerő – esetükben a hatékonytalanság nem nagyon fér bele. Megtanultak optimalizálni és nagyon fókuszáltan dolgozni” – mondja el a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában Sulciová Silvia, személyes vezetői tanácsadó, mentor, akivel a női munkavállalói lét mellett a női felsővezetőkről, szerepekről is beszélgettünk. Silvia maga is 23 évig ebben a cipőben járt, felsővezetői tapasztalatai alapján is mondja, a női döntéshozatal jóval bevonóbb, intuitívebb, sokkal jobban törekednek a nők a win-win helyzetekre, és arra is, hogy megfelelően kommunikáljanak, transzparensek legyenek.

„Az alacsonyan fertőzött országokban, amilyen Magyarország is, nehéz az embereknek elmondani, hogy pontosan miről van szó – hogy hogyan nem kell félni az AIDS betegségtől” – mondja el a Dr. Szlávik János infektológus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, akivel az AIDS világnapja alkalmából beszélgettünk vírusokról, gyógyulásról és félelmekről. Az infektológus rámutat, a HIV / AIDS a 2000 es évek elejére ez egy jól kezelhető betegséggé vált, így a vele kapcsolatos félelem alábbhagyott, ami egy veszélyes tendencia. „A fiatalok nem tudják, hogy mi az, hogy AIDS, a civil szféra az AIDS tekintetében borzasztóan gyenge, alig van olyan alapítvány, egyesület, amelyik felvállalja, hogy ezzel foglalkozik” – hívja fel a figyelmet Dr. Szlávik János. 

„A gyerekvállaláshoz a biztonságérzet egy nagyon fontos dolog – belül is, meg a külső világban is” – mondja el Tanács Eszter pszichológus, meddőségi-, reprodukciós-, örökbefogadási szaktanácsadó, gyereknelkul.hu alapítója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakértő hozzáteszi, az utóbbi években jelentek meg a klímaszorongással, túlnépesedéssel kapcsolatos félelmek, aggodalmak, de ezek leginkább csak a nagyon fiataloknál jellemzőek.
Tanács Eszter elmondja, az, hogy hogyan vagyunk a gyerekvállalással az egy fontos identitásképző elem – akkor is, ha nagyon szeretnénk gyereket és akkor is, ha nagyon nem szeretnénk. „A tudatos gyermektelenség esetében feltételezzük, hogy egy átgondolt, mérlegelt döntésről van szó” – magyarázza a meddőségi-, reprodukciós-, örökbefogadási szaktanácsadó.