Krízisek és pofonok - Bőhm Kornél Podcastja

Krízisek és pofonok - S03E16 // Galambos Tamás, AI-szakértő

„A felhasználóknak fogalmuk sincs arról, hogy mennyire nem ők irányítanak” – hívja fel a figyelmet Galambos Tamás, a cognitudo.ai társalapítója, mesterséges intelligencia szakértő, vállalati tanácsadó a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. „A politikai propaganda chatbotok nem szolgálják az én érdekeimet, hanem a kitalálójának, vagy a kifizetőjének az érdekeit szolgálják” – hangsúlyozza Galambos Tamás. Hozzáteszi, „a személyre szabott üzenetek korában nincs szükség hangosbeszélőkre – ezek suttognak, bele a füledbe, direktben.”

Krízisek és pofonok - S03E15 // Mező Ferenc, pszichológus

„A lélektani hadviselés egy nem kinetikus, nem halálos fegyvernem a modernkori hadviselésben, aminek erősokszorozó hatása van” – mutat rá Mező Ferenc pszichológus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, akivel a hadászatban alkalmazott pszichikai befolyásoló eszközökről beszélgettünk. PSYOPS-ról, vagyis lélektani hadviselésről akkor lehet szó, ha tudatosan tervezett lélektani katonai beavatkozás van. „Nagyon sokszínű a lélektani hadviselés példatára, eszköztára. A szovjetek például hangszórókból játszottak le harckocsizúgást, hogy megfélemlítsék a német katonákat” – meséli el a szakember.

Krízisek és pofonok - S03E14 // Povedák István, valláskutató, kulturális antropológus

„Ha van hiányos tudás akkor azt tetszőlegesen be tudjuk tölteni a saját történeteinkkel” – hangsúlyozza Povedák István valláskutató, kulturális antropológus, MOME Dizájnkultúra és Művészettudományi Tudásközpontjának vezetője a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában.  Hozzáteszi, mindenkiben van egy természetes igény, hogy legyenek érthető és átlátható magyarázatai.  
A frissen született kis nemzetállamok mind a régmúltba nyúltak vissza. „A régmúlt dicsőségeivel , a dicsőséges eredetmítosszal próbálják igazolni a saját jelenlétüket és a saját létezésüket” – magyarázza Povedák István, hozzátéve az identitásunk egyik alapja, hogy kihez vezetjük vissza magunkat. A politika nagyon sokaknál átveszi a vallást, vagy a vallás mellé rakódik le a saját világképükbe.  

Krízisek és pofonok - S03E13 // Barna Emília, populáris zenekutató

„Akiknél a profit landol, azok különösen öltönyös és leginkább fehér üzletemberek” – mondja el a popzene ellenkulturális, lázadó kezdeteivel kapcsolatban Barna Emília, szociológus, populáris zenekutató a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A BME Szociológia és Kommunikáció tanszékének docense hozzáteszi, a kereskedelmi jelleg megjelenésekor kicsit kiüresedett formajeggyé válnak a lázadó stílusjegyek, emiatt pont az élő társadalmiság picit kiveszik belőlük, épp a társadalmi konfliktust veszítjük el.
Az előadók egy részénél megfigyelhető egy „stratégiai apolitikusság”, vagyis közéleti szerepléssel, állásfoglalással nem akarják megosztani a közönségüket. „Másoknál látszik a dalszövegekben egy finom igazodás a politikai hatalomhoz. Ebből pedig komoly materiális előnye származhat az előadónak” – hívja fel a figyelmet Barna Emília.

Krízisek és pofonok - S03E12 // Borbás Andrea, irodalomtörténész

„A feljegyzések a memoár esetében már visszatekintve születnek meg, ott már lehet kozmetikázni, retusálni a megtörtént dolgokat. A naplónál nem az a szándék, hogy utólagosan retusált önarcképet fessen meg. Az asztalfióknak leírja, hogy mennyire rossz és ezt jó mélyen elrejti” - mondja el Borbás Andrea irodalomtörténész a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. „A szellem embere nagyon sokszor válságok idején fordul a naplóíráshoz” – mutat rá a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárának munkatársa, aki azt is elmeséli, a legérdekesebb a kutatásban a hiányok megkeresése, hogy mi az, amiről nem ír a szerző.

Krízisek és pofonok - S03E11 // Gyáni Gábor, történész, az MTA rendes tagja

„Az hogy valaminek a múltban mi volt a jelentése és a jelentősége, azt a jövő dönti el” – mondja Gyáni Gábor, történész, az MTA rendes tagja a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, akivel Történelem, politika, történelempolitika című könyve kapcsán beszélgettünk. Gyáni Gábor hangsúlyozza, hogy az értelmezések megváltoztatják a múlt jelentését, olykor a jelentőségét is.

Krízisek és pofonok - S03E10 // Gosztonyi Gergely, médiajog-kutató, ELTE ÁJK docense

„A véleménynyilvánítás szabadsága egy olyan típusú jog, ami korlátozható – tehát nem lehet bármit, bármiről” – mondja el Gosztonyi Gergely, médiajog-kutató a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, amelyben a cenzúrázás múltjáról és jelenéről beszélgettünk. Az ELTE ÁJK docense rámutat, az a cenzúra amikor megakadályozzák, hogy bizonyos mondatok elhangozzanak. Régen ezt vagy az állam vagy az egyház végezte. De cenzúra-e, ha egy közösségi média platform, mint magánvállalat akadályozza meg egy tartalom nyilvánosságra hozását? – fogalmazza meg a kérdést Gosztonyi Gergely.  

Krízisek és pofonok - S03E09 // Bíró Ferenc, diafilm gyűjtő, könyvtáros

 „Nagyon jól meg lehet dolgokat figyelni, mert ez egy komótos műfaj” – mondja el a diafilmezésről Bíró Ferenc, diafilmgyűjtő, könyvtáros a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Természetesen ezúttal is az volt a beszélgetés fókuszában, hogyan lehetett ezt az felületet a propaganda üzenetek közvetítésére használni. Itthon az 1920-as évek derekán a Falu Urániája ismeretterjesztő társulat célul tűzte ki, hogy a falusi lakosságot megismertesse az elcsatolt területekkel. így rengeteg film készült a felvidékről, Erdélyről. Az ötvenes években volt jellemző rengeteg szovjet film átvétele. Egy szovjet kolhoz élete, Tavasz a kolhozban, vagy az Eredményes szarvasmarha tenyésztés a Szovjetunióban című opusokkal.

Krízisek és pofonok - S03E08 // Fülöp Márton, politikai humor kutató

„A karikatúra nem csak nevettetésre, de nevelésre, propagandára, gyűlöletkeltérsre is alkalmas” – húzza alá Fülöp Márton történész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, politikai humor, szatíra kutatója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakértő hozzáteszi a karikatúrával bonyolult összefüggéseket is egészen leegyszerűsítve meg lehet jeleníteni, mert egyetlen képbe sűrítve gyors megértést tesznek lehetővé.

Krízisek és pofonok - S03E07 // Kiss Gábor Zoltán, játéktervezés-oktató, egyetemi docens

„A társasjáték minden eleme kommunikál és minden eleme tud ideológiát közvetíteni” – húzza alá Kiss Gábor Zoltán a MATE Médiatanszék egyetemi docense, játéktervezés-oktató, kutató a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakemberrel a társasjátékok evolúciójáról és társadalmi szerepéről beszélgettünk – természetesen elsősorban a propagandában betöltött funkciójáról. „A társasjáték megtanít a társadalmi mintákra, a társadalmi viselkedés különböző íratlan szabályaira” – mondja Kiss Gábor Zoltán, aki rávilágít, a brit gyerekek például megtanulhatták, milyen gyarmati hivatalnokként létezni. Az adásban szóba kerültek a második világháború során piacra került játékok és a legmodernebb társasjátékok is és beszéltünk a cenzúra szerepéről is.