Krízisek és pofonok - Bőhm Kornél Podcastja

Krízisek és pofonok - S03E10 // Gosztonyi Gergely, médiajog-kutató, ELTE ÁJK docense

„A véleménynyilvánítás szabadsága egy olyan típusú jog, ami korlátozható – tehát nem lehet bármit, bármiről” – mondja el Gosztonyi Gergely, médiajog-kutató a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, amelyben a cenzúrázás múltjáról és jelenéről beszélgettünk. Az ELTE ÁJK docense rámutat, az a cenzúra amikor megakadályozzák, hogy bizonyos mondatok elhangozzanak. Régen ezt vagy az állam vagy az egyház végezte. De cenzúra-e, ha egy közösségi média platform, mint magánvállalat akadályozza meg egy tartalom nyilvánosságra hozását? – fogalmazza meg a kérdést Gosztonyi Gergely.  

Krízisek és pofonok - S03E09 // Bíró Ferenc, diafilm gyűjtő, könyvtáros

 „Nagyon jól meg lehet dolgokat figyelni, mert ez egy komótos műfaj” – mondja el a diafilmezésről Bíró Ferenc, diafilmgyűjtő, könyvtáros a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Természetesen ezúttal is az volt a beszélgetés fókuszában, hogyan lehetett ezt az felületet a propaganda üzenetek közvetítésére használni. Itthon az 1920-as évek derekán a Falu Urániája ismeretterjesztő társulat célul tűzte ki, hogy a falusi lakosságot megismertesse az elcsatolt területekkel. így rengeteg film készült a felvidékről, Erdélyről. Az ötvenes években volt jellemző rengeteg szovjet film átvétele. Egy szovjet kolhoz élete, Tavasz a kolhozban, vagy az Eredményes szarvasmarha tenyésztés a Szovjetunióban című opusokkal.

Krízisek és pofonok - S03E08 // Fülöp Márton, politikai humor kutató

„A karikatúra nem csak nevettetésre, de nevelésre, propagandára, gyűlöletkeltérsre is alkalmas” – húzza alá Fülöp Márton történész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, politikai humor, szatíra kutatója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakértő hozzáteszi a karikatúrával bonyolult összefüggéseket is egészen leegyszerűsítve meg lehet jeleníteni, mert egyetlen képbe sűrítve gyors megértést tesznek lehetővé.

Krízisek és pofonok - S03E07 // Kiss Gábor Zoltán, játéktervezés-oktató, egyetemi docens

„A társasjáték minden eleme kommunikál és minden eleme tud ideológiát közvetíteni” – húzza alá Kiss Gábor Zoltán a MATE Médiatanszék egyetemi docense, játéktervezés-oktató, kutató a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakemberrel a társasjátékok evolúciójáról és társadalmi szerepéről beszélgettünk – természetesen elsősorban a propagandában betöltött funkciójáról. „A társasjáték megtanít a társadalmi mintákra, a társadalmi viselkedés különböző íratlan szabályaira” – mondja Kiss Gábor Zoltán, aki rávilágít, a brit gyerekek például megtanulhatták, milyen gyarmati hivatalnokként létezni. Az adásban szóba kerültek a második világháború során piacra került játékok és a legmodernebb társasjátékok is és beszéltünk a cenzúra szerepéről is.

Krízisek és pofonok - S03E06 // Ránki Sára, bűnügyi nyelvész

„Erkölcsi kérdés, hogy a nyelvet mire használom” – mutat rá Ránki Sára bűnügyi nyelvész a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakértő elmondja, a propaganda általában abból a nyelvi készletből választ, ami rendelkezésre áll. „Akkor fog jól működni, ha nagyon sokszor mondom el, ha nagyon sokszor hallják, nagyon sokszor látják, legyen az egy zeneszámban, egy feliratban, vagy egy újsághírben” – magyarázza a bűnügyi nyelvész, akivel a gyűlöletbeszédről, a dehumanizációs nyelvhasználatról is beszélgettünk. A patkányozás, csótányozás, vérszívózás elvitatja egy csoport emberi mivoltát is.

Krízisek és pofonok - S03E05 // Boldog Dalma, médiakutató

„A közönség döntő többsége átvándorolt a Szabad Európa rádióhoz, hogy ott talán pontosabb információt kapnak” – mondja el a csernobili atomkatasztrófa hazai médiatálalásával kapcsolatban Boldog Dalma médiakutató, a Budapesti Gazdasági Tudományegyetem Kommunikációs tanszékének adjunktusa a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakember könyvet is írt a témáról Csernobil és a magyar média - Egy atomkatasztrófa lenyomata címmel, amely a mostani epizód gerincét adja. Boldog Dalma rámutat: a pánik információja gyorsan eljutott Magyarországra is, ha nem a nyilvános szférába. A médiakutató felhívja a figyelmet a szovjet pártvezetés időhúzást használt, mint kríziskezelési stratégia, a hazai oldalról pedig a Szovjetunió felé volt egy erős lojalitás, emiatt az atombalesetről szóló tájékoztatás vizsgálata komplexen tudja mutatni a Kádár-kor működését. „Az ideológia és a tényleges praxis között egyre nagyobb lesz a szakadék” – erre mutatott rá a Csernobilban történt atombaleset magyarországi sajtótájékoztatása is, pedig a 86-as sajtótörvény szelleme már az volt, hogy a média már nem feltétlenül a párt elsőszámú eszköze a propagandára, hanem egyfajta lehetőség is arra, hogy tájékoztatást kapjon a társadalom.  

Krízisek és pofonok - S03E04 // Mélyi József művészettörténész

„Az emlékezet az egy konstrukció” – hívja fel a figyelmet Mélyi József művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense, a Képzőművészet-Elmélet tanszék vezetője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakértővel arról beszélgettünk, milyen szerepe van az emlékműveknek az emlékezetpolitikában, ennek részeként pedig a propagandában. „A köztér arra alkalmas, hogy olyan üzeneteket lehet benne elhelyezni, amelyek szándékaink szerint nagyon hosszan nyúlhatnak ki. A lényege az emlékműnek, hogy visszatérünk hozzá, rituálék kapcsolódnak hozzá” – magyarázza a művészettörténész, aki arra is felhívja a figyelmet, az eleven élet mindenképp megjelenik a köztéren: ha rigid módon kezeljük, akkor megfagy, megdermed a köztér, miközben azért szeretjük a közteret, mert eleven.

Krízisek és pofonok - S03E03 // Síklaki István, szociálpszichológus

„A csoport működésének javításához kell egy külső csoport, akivel szemben ellenséges lehet” – hívja fel a figyelmet Síklaki István szociálpszichológus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakember rámutat, az ellenségkép fokozza a belső kohéziót. Síklaki István arról is beszél a podcastban, hogy az emberek leginkább a bizonytalanságtól és a kontroll hiányától félnek, emiatt a biztos rossz még mindig jobb számukra, mint a bizonytalan jó.  

Krízisek és pofonok - S03E02 // Keserű Júlia adatvédelmi kutató

„Tényleg ennyire fontos, hogy pontosan tudjuk, hogy aludtunk éjszaka? Azért nem biztos, hogy minden applikációt le kell tölteni.” – teszi fel a kérdést Keserű Júlia, adatvédelmi és technológiai szabályozás kutató, aktivista a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Mozilla Alapítvány számára végzett nagyszabású kutatása alapján hozzáteszi: mindenkinek van védenivaló adata. „Még a legegyszerűbb, legártatlanabbnak tűnő adatpontokból is egészen durva predikciókat lehet csinálni a mesterséges intelligencia segítségével” – hívja fel a figyelmet az aktivista, hangsúlyozva, a zsarolhatóság nem csak akkor érdekes, ha politikus akarsz lenni.

Krízisek és pofonok - S03E01 // Antalffy Péter történész, a Rubicon tudományos főmunkatársa

„Ha tudunk a Mediciekről és jó véleményünk van róluk – akkor propaganda áldozatai vagyunk” – hívja fel a figyelmet Antalffy Péter történész, a Rubicon tudományos főmunkatársa a Krízisek és pofonok podcast harmadik évadjának első epizódjában. Az egész évadot a propaganda jelenségének szenteljük, így kézenfekvő, hogy az első alkalommal történelmi keretbe helyezzük ezt a kifejezést. Antalffy Péter rámutat, amikor a pápaság rájön, hogy az inkvizíció már nem lesz elég, megteremti a propagandát: ezentúl a tiltás helyett meg kell nyerni az embereket. A barokk művészet az pontosan olyan, mint a show business, legyen nagyobb látványosabb, aranyosabb, világítson – mondja el a történész. Az ellenreformáció egy nagyon jól megtervezett marketing és kommunikációs kampány volt.