Krízisek és pofonok - Bőhm Kornél Podcastja

Krízisek és pofonok - S03E43 // Polyák Gábor, médiajogász

„Általános jellemfejlődés lenne a politikai elittől, ha belátná, hogy az újságírásnak milyen fontos szerepe van a demokráciában, mennyivel több információ és mennyivel árnyaltabb kép fog kialakulni, ha hagyjuk az újságírót kérdezni és visszakérdezni” – hangsúlyozza Polyák Gábor médiajogász a Krízisek és pofonok podcast évadzáró epizódjában.
A Mérték Médiaelemző Műhely kutatója, az ELTE Kommunikáció és Médiatudomány tanszékének tanszékvezetője hozzáteszi, a propaganda a vitának és a mérlegelésnek a teljes hiánya, egy olyan lehengerlő kommunikáció, amely nem hagy teret annak a demokratikus diskurzusnak, ami az egész demokratikus működésnek lenne az alapja.

Krízisek és pofonok - S03E42 // Boldogkői Zsolt, molekuláris biológus

„Nem foglalkoznak a jövő generációjával” – rója fel a politikai hatalomgyakorlóknak Boldogkői Zsolt molekuláris biológus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, akivel a politika és a tudomány ellentmondásos viszonyáról beszélgettünk. Az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára ezért a hanyagságért a szűklátókörűséget, a rövid távú politikai érdekek mindenek felett valóságát okolja. „Globális gondolkozás kellene, de csak primitív ösztönök jönnek elő” – mondja el Boldogkői Zsolt.

Krízisek és pofonok - S03E41 // Vonnák Diána, Ukrajna-kutató, író, kulturális antropológus

"A nők pénzt gyűjtenek és logisztikai feladatokat végeznek – és mindezek mellett ott van az érzelmi munka" – számol be az ukrajnai háború egyik jellemző vetületéről Vonnák Diána Ukrajna-kutató, író a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában, akivel a háború nyelvéről, hangjáról, érzékszervi hatásairól beszélgettünk. „Az egésznek van egy testérzete” – meséli Vonnák Diána, hozzátéve a háború miatti civil összefogásnak sok idealizálható, szép emberi oldala is van.  

Krízisek és pofonok - S03E40 // Bátorfy Attila, adatvizualizációs szakember

„A borzasztó, illetve félrevezető ábrázolások száma jelentősen megnőtt” – állítja Bátorfy Attila, adatvizualizációs szakember, az ELTE BTK Média tanszékének oktatója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakértő elmondja, a láthatóvá tétellel felruházzuk a tényeket azzal a mágikus tulajdonsággal, hogy még keményebbé válhatnak. Sok mindent lehet sokféleképpen ábrázolni, akár különféle grafikai típusokkal, de nem lehet mindent mindennel ábrázolni” – húzza alá Bátorfy Attila. 

Krízisek és pofonok - S03E39 // Szabó Eszter Judit, a pszichoforyou alapítója

„Nem meghallgatni akarjuk egymást, hanem elhallgattatni” – mondja el Szabó Eszter Judit, a pszichoforyou alapítója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, hozzátéve, a politikai manipuláció egy gyermeki helyzetbe helyezi a másikat, visszazuhanunk egy olyan állapotba, ahol szófogadó, engedelmes gyerekekké válunk, függetlenül attól, hogy már felnőtt emberek vagyunk.

Krízisek és pofonok - S03E38 // Szabó Andrea, politikatudós

„A GDP semmit nem mond, a GDP-t nem lehet megenni, a kenyeret viszont igen” – hívja fel a figyelmet Szabó Andrea szociológus, politikatudós a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, hozzátéve: A hétköznapi emberek számára valójában az infláción keresztül jelenik meg leginkább az, hogy ők hogyan érzik magukat a gazdasági helyzetben, mit értékelnek. 
A választásszociológus kutató azt tapasztalja, folyamatosan növekszik a politikai érdeklődés, ugyanakkor vannak masszív szavazói rétegek, akikhez nagyon nehéz odajutni.

Krízisek és pofonok - S03E37 // Vécsey Virág, kultúrakutató

„Ez egy tudatos vállalás - Hollywood ilyenkor állást foglal” – mondja el Vécsey Virág kultúrakutató az animációs filmekben egyre többször felbukkanó ideológiai tartalmakkal kapcsolatban a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének oktatója hozzáteszi, a politikai ideológiai vállalásoknál szempont, hogy képes legyen azért bevonzani elegendően nagy közönséget. Így azért ezek a vállalások nem a lehető legprogresszívebbek lesznek és lehetőség szerint nem akarnak nagy ellenállásba ütközni. „Megpróbálják a reprezentációt jobban a valósághoz igazítani” – húzza alá az ideológiai vállalások egyik ilyen irányával kapcsolatban a kultúrakutató.
 

Krízisek és pofonok - S03E36 // Tóth Csaba, politológus

„Egyetlen szavazatom van, egyszer tudom leadni, nem tudok még egyszer elmenni a boltba, nem tudom visszavonni, nem tudom megosztani” – hangsúlyozza Tóth Csaba politológus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Tökéletes kampány című könyv szerzője hozzáteszi: a kampány célja végső soron a szavazat maximalizálása.  
„Nem az a feladat, hogy népszerűt mondjak, hanem hogy szavazót szerezzek – és szavazót azzal nem tudok szerezni, ha ugyanazt mondom, mint mindenki más” – hívja fel a figyelmet a kampánystratégiákkal kapcsolatban Tóth Csaba.  

Krízisek és pofonok - S03E35 // Segyevy Dániel, geográfus

„Nem mindegy a térképet ki, milyen céllal, kinek a megrendelésére tervezi” – hangsúlyozza Segyevy Dániel geográfus, a Herder Intézet tudományos munkatársa a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, aki arra is figyelmeztet: a térkép egy mérnöki műtárgynak tűnik – ha nem gondolunk bele a társadalmi kontextusba. „De mindig volt van és lesz is társadalmi kontextusa” – mondja Segyevy Dániel.
 A szakember hozzáteszi, a térkép készítője meglehetős szabadsággal rendelkezik arra nézve, hogy azt az adott problémát ő hogy oldja meg. „Egy határmegvonás legitimiálására azért nagyon sokféle érvkészlet állhat rendelkezésre. Lehet játszani azzal pontosan hogyan ábrázoljuk a határt” – hívja fel a figyelmet a geográfus, akivel a Teleki-féle Vörös térkép keletkezéséről, jelentőségéről is beszélgettünk. Az első világháború utáni béketárgyalások során is egymással versengő narratívák alakultak ki, miközben látszólag mindenki objektív térképekkel dolgozott.

Krízisek és pofonok - S03E34 // Unger Gabriella, történész, levéltáros

„1949-ben már úttörőcsapat áll a karácsonyfa előtt nyakkendőben, ’50-ben pedig már fenyőfaünnep van és Lenint várják, nem pedig a Jézuskát” – mondja el Unger Gabriella történész, levéltáros a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Az Állambiztonsági Szolgáltatok Történeti Levéltárának munkatársával az ötvenes évek iskolájáról, a nők megjelenítéséről, az ünnepekről beszélgettünk. „Akkor kanonizálták ezeket az ünnepeket, akkor találták ki, mit ünnepeljünk, hogy ünnepeljünk” – hangsúlyozza a történész. A tanulók a felnőttekhez hasonlóan mindent a tervgazdaság logikája szerint valósítottak meg: most akkor három hét alatt megtanuljuk a kisbetűket, hirdették, és két nappal előbb teljesítették a felajánlást.