Krízisek és pofonok - Bőhm Kornél Podcastja

Krízisek és pofonok - S02E41 // Gergely Zsófia, gyógypedagógus

„Nem kiküldjük a gyereket, hanem kiemeljük abból a szituációból, ami neki rossz” – mondja el a megközelítésmóddal kapcsolatban Gergely Zsófia gyógypedagógus a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában. A szakember hozzáteszi, egy gyerek nagyon sokszor máshogy viselkedik az iskolában, mint otthon. A gyógypedagógia a gyerek igényeit kell felmérje és aztán megpróbálja a környezetet alakítani ehhez. „Foglalkozni mindenkivel érdemes, mert ezeknek a gyerekeknek vannak nehézségei, amiken lehet esetleg segíteni” – vallja Gergely Zsófia.

Krízisek és pofonok - S02E40 // Szilvássy Rita, mediátor

„A megállapodást a mediátor nem akarhatja jobban, mint a felek” – mondja el Szilvássy Rita, mediátor a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakember azt vallja, ha nagyon a mélyére ásunk, akkor a konfliktusokban emberek vannak – nem két cég veszik össze, hanem emberek, akik mögötte vannak. „Javakról vitatkozunk, de az egyezséget sokkal inkább az érzelmi vonalon kell keresni” – hívja fel a figyelmet a Szilvássy Rita.
„A konfliktusaink nagyon nagy százaléka az információhiányból van. Az űrt pedig általában kitöltjük kevésbé valid információkkal és elkezd a két valóság egymástól távolodni. Ezért jó a mediáció, mert ahol beszélnek a felek egymással, ott új információkat tudnak meg” – magyarázza a mediátor, hozzátéve, a harmadik fél – mert ő kívülről látja -, tud más nézőpontot mondani, teljesen más szemszögből megvilágítani. „A múlt annyiban kerül csak szóba, amennyire a jövőbeli megoldáshoz ez feltétlen elengedhetetlenül szükséges – de a mediáció alapvetően egy jövő orientált dolog” – világít rá Szilvássy Rita.

Krízisek és pofonok - S02E39 // Debre Zsuzsa, dokumentumfilmes

„Más karaktereknek vannak keresztnevei, de a cigányok sokszor Cigány1 és Cigány2 megkülönböztetéssel szerepelnek” – meséli Debre Zsuzsa, dokumentumfilmes a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában arról, honnan jött az ötlet, hogy előmozdítsa a kisebbségek megfelelő, valóságosabb megjelenítését a média és a filmek világában. A Verzió Emberjogi Dokumentumfilm-fesztivál kurátora, Blinken OSA Archívum audiovizuális programvezetője hozzáteszi, az a feladat, hogy jöjjön be a többségi narratíva mellett az is, hogy mit gondolnak magukról a cigányok. Enélkül ugyanis a többségi szereplők sztereotip látásmódjával jelennek meg ezek a szereplők.  

Krízisek és pofonok - S02E38 // Vida Gusztáv, kreatív szakember

„Kialakult versenyhelyzet az összes civil alapítvány és nonprofit területén. Versenyelőnyt jelent, ha valaki tud tömeget megszólítóan kommunikálni, artikulálni egy problémát” – hívja fel a figyelmet Vida Gusztáv kreatív szakember, a Rewind Creative Agency alapítója, akivel a civilek, nonprofitok és alapítványok kommunikációs lehetőségeiről beszélgettünk a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A kreatívigazgató hozzáteszi, nekik nem ügyfeleik, hanem ügyeik vannak és az ügyek alá rendelődnek be ügyfelek és projektek.

Krízisek és pofonok - S02E37 // Dorozsmai Viki Mindhӕcker, viselkedési tervező, viselkedési elemző

„Összecsiszolódni fájdalmas. Én nem nagyon szeretnék összecsiszolódni, nem akarok magamból lefaragni, meg csiszolgatni – a kompromisszumnál mindig lejjebb adom a saját elképzelésemet, igényemet. Ezzel szemben az együttműködésnél a két elképzelésből születik egy megoldás” hívja fel a figyelmet Dorozsmai Viki Mindhӕcker viselkedéselemző, viselkedéstervező a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.  A szakértő hozzáteszi, aki játszmázik, az sokszor nem is veszi észre, hogy játszmázik: egy tanult forgatókönyvet fog futtatni, ami számára nem biztos, hogy hasznos – és nem szolgál megoldással.

Krízisek és pofonok - S02E36 // Nagy Réka "Ökoanyu", klímakommunikációs szakember

„A klímakommunikáció hatalmas kihívása, hogy olyan dolgokról beszél, amik nem annyira láthatóak” – hívja fel a figyelmet Nagy Réka „Ökoanyu” klímakommunikációs szakember a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A kommunikációs szakértő kifejti, a média szerepe és feladata éppen az, hogy meg tudja teremteni a kapcsolatot az olvasóban annak személyes tapasztalata és a globális jelenségek között. „Nagyon nagy hőség, nagyon nagy aszály, aztán nagyon nagy árvíz – ezek között azért megvannak a kapcsolatok. a médiának feladata megmutatni az összefüggéseket” – mutat rá Nagy Réka.

Krízisek és pofonok - S02E35 // Fiáth Titanilla volt börtönpszichológus, kulturális antropológus, klinikai szakpszichológus

„A szabadságmegvonás hatalmas büntetés. Ha egy luxushotelbe raknának be egy évre, az is óriási büntetés. Nem a körülményeknek kell jónak lenni, az a büntetés, hogy nem mehetsz ki, amikor az anyád beteg, nem mehetsz ki az apád temetésére, nem érintkezhetsz senkivel, nem csinálhatod azt, amit akarsz, olyan emberekkel vagy összezárva, akikkel nem szeretnél” – mondja el Fiáth Titanilla volt börtönpszichológus, kulturális antropológus, klinikai szakpszichológus a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában.

Krízisek és pofonok - S02E34 // Breitner Péter szociális munkás, a Van esély Alapítvány kuratóriumának elnöke

„Ott kell állni mögötte egy szociális munkásnak szoros emberfogásban, aki segít átlépni neki azt a küszöböt” – mondja el Breitner Péter szociális munkás, a Van esély Alapítvány kuratóriumának elnöke a hajléktalanok támogatásával kapcsolatos hitvallásáról a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Budapesti Módszertani és Szociális Központ Intézményeinek munkatársa hozzáteszi: úgy kell ott állni mögöttük, hogy attól ők még önállóan tudják meglépni azokat a lépéseket, amiket meg kell lépniük. A szakember elmondja, sokan beleszületnek sajnos ebbe a történetbe – az ő esetükben reintegrációról nem is igen lehet beszélni, hanem magát az integrációt kell végiggondolni. „Elvesztik a jelentésüket az önhiba vagy nem önhiba kérdésfelvetések, amikor az ember jobban megismerkedik egy másik ember élettörténetével” – hívja fel a figyelmet Breitner Péter.
„Az albérletek világa nálunk nem a lakhatási jogbiztonságról szól. Magyarországon 2.5 – 3 millió olyan ember van, aki rossz lakhatási viszonyok között él, lakhatási szegénységben élnek” – vázolja a helyzetet a Van esély Alapítvány kuratóriumának elnöke. Arról is beszélgettünk a Krízisek és pofonok podcastban, hogy a terjedő droghasználat mennyiben hozott új helyzetet a hajléktalan ellátásban. „Az idősebb alkoholisták és a fiatalabb droghasználók nincsenek nagy békességben egymással – tömegszállásokon ez nagy problémákat tud okozni” – mondja el ezzel kapcsolatban Breitner Péter.

Krízisek és pofonok - S02E33 // Vajda János ügyvéd, pszichológus

„Amikor már nem tudod többször feltenni magadnak a miért kérdést, akkor értél el ahhoz, ami a tényleges érdeked” – mutat rá Vajda János ügyvéd, pszichológus, A csak a pszichológusom jelenlétében című könyv szerzője a tárgyalások egyik legfontosabb kérdésére a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Szecskay Ügyvédi Iroda partnere egyúttal hozzáteszi: a sikeres tárgyalás az, amikor mindenki képes több értékkel távozni az asztaltól. Az üzleti tárgyalások persze leginkább pszichológiáról szólnak. „A tárgyalási helyzet ugyanannyira szolgál arról a megoldandó problémáról, helyzetről, áruról, szolgáltatásról, mint a tárgyaló emberek emócióiról, egójáról meg a pszichológiai igényeiről” – hangsúlyozza Vajda János, akivel a tárgyalástechnika legtrükkösebb mesterfogásairól beszélgettünk. A technikák az alkalmazásának a kockázata mindig az, hogy bizalomvesztés áll be a másik oldalon, hívja fel a figyelmet, megjegyezve: a másik fél autonómia igényére kell figyelnünk. „Előbb-utóbb mindig el fogunk érni oda, hogy azt az adott pitét fel kell osztani, de amíg oda eljutunk, próbáljunk meg együttműködni és nagyobbá tenni azt a pitét” – magyarázza Vajda János.

Krízisek és pofonok - S02E32 // Albert Fruzsina szociológus, kapcsolati hálózat-kutató

„A magány a szubjektív megélése annak, hogy a kapcsolataimban hogyan érzem magam” – hívja fel a figyelmet Albert Fruzsina szociológus, kapcsolati hálózat-kutató a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A kutatóprofesszor hozzáteszi, nem csak az a fontos, hogy egy embernek mennyire sok kapcsolata van, hanem hogy azok mennyire sokfélék, milyen különböző szereptípusokból állnak. „A gyenge kötéseknek nagyon fontos szerepük van a társadalmi integrációban – ez a társadalom kötőszövete” – mutat rá Albert Fruzsina.