Krízisek és pofonok - Bőhm Kornél Podcastja

Krízisek és pofonok - S03E33 // Domján Flóra, környezetgazdász

„Az egy tévhit, hogy van olyan, hogy halállal nem járó állati eredetű termék” – állítja Domján Flóra környezetgazdász, humánökológus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakértő rámutat, a nap végén ezeket az állatokat is levágják. „Ha mindenki háztáji marhát szeretne fogyasztani, akkor az űrben kell majd legeltetni őket. Nincsen annyi földterület, amivel 8 milliárd embert el lehet látni legelőn legeltetett marhákkal” – hívja fel a figyelmet a környezetgazdász, hozzátéve, a termesztett növények legnagyobb része nem közvetlenül emberi fogyasztásra történik. „Az energiahatékonysági rátája annak hogy húst fogyasztunk, az sokkal kisebb, mintha megennénk közvetlenül a növényeket amiket megtermesztünk” – magyarázza Domján Flóra.

Krízisek és pofonok - S03E32 // Hammer Ferenc, szociológus - második felvonás

„Van olyan, hogy az ember megalkuvó” – mondja el Hammer Ferenc szociológus, a Mesh - Academia Without Borders szervezet alapítója. a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének egyetemi oktatójával folytattuk a pár hete megkezdett beszélgetést – ezúttal a csendről és az elhallgattatásról volt szó. Hammer Ferenc tapasztalatai szerint ugyanis a lényegi problémák és a releváns kutatási területek helyett sok tudós, kutató kényszerül arra, hogy magát védve kevésbé forró területekről publikáljon. „Ez a B-terveknek és a C-terveknek a birodalma” – mutat rá a szociológus.

Krízisek és pofonok - S03E31 // Gerlei Béla, nyelvhasználat- és viselkedés szakértő

„A nyelvhasználat és a gondolkozás kapcsolódik egymással” – mondja el Gerlei Béla a nyelvhasználat és viselkedés szakértője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Karrier Intézet alapítója, a Budapesti Metropolitan Egyetem Viselkedéstervezés szakképzés vezetője arra is rámutat amikor egy bizonyos szót, kifejezést kimondunk, olyan mintha egy gombot nyomogatnánk, az érzelmi reakció az emberben automatikusan keletkezni fog.  

Krízisek és pofonok // S03E30 // Apor Balázs, történész

„A kommunista személyi kultuszok rendkívül személytelen jelenségek voltak” – hangsúlyozza Apor Balázs történész, a dublini Trinity College Európa Tanulmányok Központjának docense a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakember hozzáteszi, az értékek, tulajdonságok, amiket hozzá társítottak, elvont és absztrakt értékek voltak – olyan értékek, amiket a rendszer promotálni akart. Sőt, a kultusz tárgya is sokszor beavatkozott a kultuszépítés visszafogásába. „Mindent, amit sikerként lehet kommunikálni, azt a vezér személyével kell azonosítani – ez a kultusz építés 1.0” – magyarázza Apor Balázs.

Krízisek és pofonok - S03E29 // Hammer Ferenc, szociológus

„Hallották, hogy gól van, beszaladtak a szobába és rögtön átavanzsáltak médiafogyasztóvá” – meséli a médiafogyasztás mérésének nehézségeiről Hammer Ferenc szociológus, az ELTE Média- és Kommunikáció Tanszékének egyetemi tanára a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A beszélgetésben szó esett a fiatalok változó kommunikációs stílusáról, például arról, hogy „a pont az új felkiáltójel.”

Krízisek és pofonok - S03E28 // Veszelszki Ágnes, kommunikációkutató

„Tudják, hogy ez biztosan nem igaz, biztosan hamis tartalom, mégis egyfajta hamis emlékképet hoz bennük létre, és úgy érzik, mintha ez valóban megtörtént volna” – mutat rá a deepfake technológiával kapcsolatban Veszelszki Ágnes kommunikációkutató a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, hozzátéve, a deepfake-re az jellemző, hogy nagyon könnyű létrehozni és nagyon nehéz felfedezni.  A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának dékánja, az NKE Digitális Média és Kommunikáció Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense arra is felhívja a figyelmet, a deepfake nem konszenzuális, vagyis nem alapul beleegyezésen.
„Egy jó politikus ezt természetes intelligenciával is meg tudja tenni, egy jó politikusnak kell tudnia a fiatalokhoz is szólni, őket megszólítani az ő nyelvükön beszélni és kell tudni olyan kampányüzeneteket átadni olyan formában, ami pedig az idősebb korosztályt, akár a középkorosztályt megszólítja – erről nem gondolom, hogy ez mesterséges intelligenciát igényelne” – hangzik el a Krízisek és pofonok podcast új epizódjában.  

Krízisek és pofonok - S03E27 // Sonnevend Júlia, médiakutató

„Mit kell egy politikusnak csinálnia? Lángost enni, sört inni, azt mutatni, hogy valamilyen módon kapcsolódik a hétköznapjainkhoz” – sorolja Sonnevend Júlia, médiakutató, a New York-i New School for Social Research Szociológiai Tanszékének egyetemi docense a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Sárm című kötet szerzője elmeséli, könyvében az a paradoxon érdekelte, hogy ugyan mindnyájan tudjuk, hogy ami a médiában van, az felépített, konstruált, és nem a valóság, de valahogy azt várjuk el tőle, hogy igaz legyen. „Ha igazán jól működik, akkor azt érezzük, hogy autentikus” – mutat rá Sonnevend Júlia, hozzátéve: nagyon nehéz hosszú távon autentikusnak lenni.

Krízisek és pofonok - S03E26 // Takács Tibor, társadalomtörténész

„Ha ez a zene nem mehet le a rádióban, akkor ne hangozhasson el máshol sem” – mutat rá a könnyűzenére nehezedő szabályozásra Takács Tibor, társadalomtörténész, az Állambiztonsági Szolgáltatok Történeti Levéltárának kutatója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, akivel a rendszerváltás előtti időszak állambiztonsági működéséről beszélgettünk a könnyűzene vonatkozásában. A könnyűzene különböző változatai mindig kivívták az állambiztonság figyelmét, mert a művészvilágban nehezebb kontrollt tartani – mutat rá a szakember.

Krízisek és pofonok - S03E25 // Szilágyi Anna, kommunikáció-kutató

„Egy csoport nevéhez hozzárendelnek 3-4 nagyon ellenszenves karaktervonást és utána éjjel-nappal ismétlik” – mondja el a bűnbakképzés nyelvi vonatkozásaival kapcsolatban Szilágyi Anna, kommunikációkutató, az „A szavak csontokat törnek” oktatási program kifejlesztője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A beszélgetésben arra is felhívja a figyelmet, hogy a nyelvi felsőfok használata sokszor a manipuláció egyik eszköze.

Krízisek és pofonok - S03E24 // Tárik Meszár, Közel-Kelet szakértő

„Maga a támadás egy üzenet” – magyarázza Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, Közel-Kelet szakértő a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, akivel a terrorizmus propagandájáról beszélgettünk. A szakértő hozzáteszi, „a terroristáknak egy konfliktus fenntartása a létfenntartásuk; akkor léteznek, ha van konfliktus”. Tárik Meszár elmondja, a terroristáknak az az érdekük, hogy a konfliktus az folytatódjon és ne szűnjön meg. A szakértő felhívja arra is a figyelmet: „A dzsihád maga nem azt jelenti, hogy másokat kell felrobbantgatni.”