Krízisek és pofonok - Bőhm Kornél Podcastja

„Ami ingyen van, az ingyent is ér – ha csak úgy elküldenek valakit előadni valahová, akkor annyit is fog belerakni” – vallja Németh Zoltán „DrPrezi”, akivel az előadásokra való felkészülésről és az AI használatáról is beszélgettünk a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. DrPrezi úgy látja, az AI eltünteti a finomságot, és egy jó középszerűt hoz ki. „Óriási veszély, hogy az egész világunk beáll egy ilyen tompa, semmit sem érő dologba” – mondja el Németh Zoltán.    

„Lufit nem szabad fújni – ami üres belül, az lehet bármekkora és bármilyen fényes, az nagyon hamar kidurran” – mondja el Németh Bite Barbara, coach, vezetői tanácsadó a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Coaching Team alapítója elmondja, el tudta engedni a láthatóság megszerzésének kényszerét, ma már fontosabbnak érzi, hogy kellően felszabadultan tudjak önmaga lenni – ha nem így van, akkor nincsen szükség rá. „Ha nem így van, akkor bármennyire híres a színpad és nagy az esemény - nem ér annyit” – hangsúlyozza Németh Bite Barbara. „Már annyit voltam a láthatóság tárházban, hogy észrevehető vagyok akkor is, ha kevésbé zajongok” – teszi hozzá.

„Minél komolyabb a téma, annál kisebb az elérés. Ezért a komolyabb témákat is próbálom úgy megcsinálni, hogy az valamilyen szinten szórakoztató legyen – de informatív is” – vallja Kotró Anett, ingatlan-közvetítő, aki azt is hozzáteszi, soha nem néz semmilyen más ingatlanos tartalmat - és pont azért nem, hogy semmilyen módon ne befolyásolja. A láthatóság megteremtésével kapcsolatos stratégiája egyszerű: „ha minden nap odateszem magam úgy, ahogy én a legjobban tudom: akkor lesz nekem jobb”.

„Általános jellemfejlődés lenne a politikai elittől, ha belátná, hogy az újságírásnak milyen fontos szerepe van a demokráciában, mennyivel több információ és mennyivel árnyaltabb kép fog kialakulni, ha hagyjuk az újságírót kérdezni és visszakérdezni” – hangsúlyozza Polyák Gábor médiajogász a Krízisek és pofonok podcast évadzáró epizódjában.
A Mérték Médiaelemző Műhely kutatója, az ELTE Kommunikáció és Médiatudomány tanszékének tanszékvezetője hozzáteszi, a propaganda a vitának és a mérlegelésnek a teljes hiánya, egy olyan lehengerlő kommunikáció, amely nem hagy teret annak a demokratikus diskurzusnak, ami az egész demokratikus működésnek lenne az alapja.

„Nem foglalkoznak a jövő generációjával” – rója fel a politikai hatalomgyakorlóknak Boldogkői Zsolt molekuláris biológus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, akivel a politika és a tudomány ellentmondásos viszonyáról beszélgettünk. Az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára ezért a hanyagságért a szűklátókörűséget, a rövid távú politikai érdekek mindenek felett valóságát okolja. „Globális gondolkozás kellene, de csak primitív ösztönök jönnek elő” – mondja el Boldogkői Zsolt.

"A nők pénzt gyűjtenek és logisztikai feladatokat végeznek – és mindezek mellett ott van az érzelmi munka" – számol be az ukrajnai háború egyik jellemző vetületéről Vonnák Diána Ukrajna-kutató, író a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában, akivel a háború nyelvéről, hangjáról, érzékszervi hatásairól beszélgettünk. „Az egésznek van egy testérzete” – meséli Vonnák Diána, hozzátéve a háború miatti civil összefogásnak sok idealizálható, szép emberi oldala is van.  

„A borzasztó, illetve félrevezető ábrázolások száma jelentősen megnőtt” – állítja Bátorfy Attila, adatvizualizációs szakember, az ELTE BTK Média tanszékének oktatója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakértő elmondja, a láthatóvá tétellel felruházzuk a tényeket azzal a mágikus tulajdonsággal, hogy még keményebbé válhatnak. Sok mindent lehet sokféleképpen ábrázolni, akár különféle grafikai típusokkal, de nem lehet mindent mindennel ábrázolni” – húzza alá Bátorfy Attila. 

„Nem meghallgatni akarjuk egymást, hanem elhallgattatni” – mondja el Szabó Eszter Judit, a pszichoforyou alapítója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, hozzátéve, a politikai manipuláció egy gyermeki helyzetbe helyezi a másikat, visszazuhanunk egy olyan állapotba, ahol szófogadó, engedelmes gyerekekké válunk, függetlenül attól, hogy már felnőtt emberek vagyunk.

„A GDP semmit nem mond, a GDP-t nem lehet megenni, a kenyeret viszont igen” – hívja fel a figyelmet Szabó Andrea szociológus, politikatudós a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, hozzátéve: A hétköznapi emberek számára valójában az infláción keresztül jelenik meg leginkább az, hogy ők hogyan érzik magukat a gazdasági helyzetben, mit értékelnek. 
A választásszociológus kutató azt tapasztalja, folyamatosan növekszik a politikai érdeklődés, ugyanakkor vannak masszív szavazói rétegek, akikhez nagyon nehéz odajutni.

„Ez egy tudatos vállalás - Hollywood ilyenkor állást foglal” – mondja el Vécsey Virág kultúrakutató az animációs filmekben egyre többször felbukkanó ideológiai tartalmakkal kapcsolatban a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének oktatója hozzáteszi, a politikai ideológiai vállalásoknál szempont, hogy képes legyen azért bevonzani elegendően nagy közönséget. Így azért ezek a vállalások nem a lehető legprogresszívebbek lesznek és lehetőség szerint nem akarnak nagy ellenállásba ütközni. „Megpróbálják a reprezentációt jobban a valósághoz igazítani” – húzza alá az ideológiai vállalások egyik ilyen irányával kapcsolatban a kultúrakutató.