Krízisek és pofonok - Bőhm Kornél Podcastja

„Egyetlen szavazatom van, egyszer tudom leadni, nem tudok még egyszer elmenni a boltba, nem tudom visszavonni, nem tudom megosztani” – hangsúlyozza Tóth Csaba politológus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Tökéletes kampány című könyv szerzője hozzáteszi: a kampány célja végső soron a szavazat maximalizálása.  
„Nem az a feladat, hogy népszerűt mondjak, hanem hogy szavazót szerezzek – és szavazót azzal nem tudok szerezni, ha ugyanazt mondom, mint mindenki más” – hívja fel a figyelmet a kampánystratégiákkal kapcsolatban Tóth Csaba.  

„Nem mindegy a térképet ki, milyen céllal, kinek a megrendelésére tervezi” – hangsúlyozza Segyevy Dániel geográfus, a Herder Intézet tudományos munkatársa a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, aki arra is figyelmeztet: a térkép egy mérnöki műtárgynak tűnik – ha nem gondolunk bele a társadalmi kontextusba. „De mindig volt van és lesz is társadalmi kontextusa” – mondja Segyevy Dániel.
 A szakember hozzáteszi, a térkép készítője meglehetős szabadsággal rendelkezik arra nézve, hogy azt az adott problémát ő hogy oldja meg. „Egy határmegvonás legitimiálására azért nagyon sokféle érvkészlet állhat rendelkezésre. Lehet játszani azzal pontosan hogyan ábrázoljuk a határt” – hívja fel a figyelmet a geográfus, akivel a Teleki-féle Vörös térkép keletkezéséről, jelentőségéről is beszélgettünk. Az első világháború utáni béketárgyalások során is egymással versengő narratívák alakultak ki, miközben látszólag mindenki objektív térképekkel dolgozott.

„1949-ben már úttörőcsapat áll a karácsonyfa előtt nyakkendőben, ’50-ben pedig már fenyőfaünnep van és Lenint várják, nem pedig a Jézuskát” – mondja el Unger Gabriella történész, levéltáros a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Az Állambiztonsági Szolgáltatok Történeti Levéltárának munkatársával az ötvenes évek iskolájáról, a nők megjelenítéséről, az ünnepekről beszélgettünk. „Akkor kanonizálták ezeket az ünnepeket, akkor találták ki, mit ünnepeljünk, hogy ünnepeljünk” – hangsúlyozza a történész. A tanulók a felnőttekhez hasonlóan mindent a tervgazdaság logikája szerint valósítottak meg: most akkor három hét alatt megtanuljuk a kisbetűket, hirdették, és két nappal előbb teljesítették a felajánlást.

„Az egy tévhit, hogy van olyan, hogy halállal nem járó állati eredetű termék” – állítja Domján Flóra környezetgazdász, humánökológus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakértő rámutat, a nap végén ezeket az állatokat is levágják. „Ha mindenki háztáji marhát szeretne fogyasztani, akkor az űrben kell majd legeltetni őket. Nincsen annyi földterület, amivel 8 milliárd embert el lehet látni legelőn legeltetett marhákkal” – hívja fel a figyelmet a környezetgazdász, hozzátéve, a termesztett növények legnagyobb része nem közvetlenül emberi fogyasztásra történik. „Az energiahatékonysági rátája annak hogy húst fogyasztunk, az sokkal kisebb, mintha megennénk közvetlenül a növényeket amiket megtermesztünk” – magyarázza Domján Flóra.

„Van olyan, hogy az ember megalkuvó” – mondja el Hammer Ferenc szociológus, a Mesh - Academia Without Borders szervezet alapítója. a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének egyetemi oktatójával folytattuk a pár hete megkezdett beszélgetést – ezúttal a csendről és az elhallgattatásról volt szó. Hammer Ferenc tapasztalatai szerint ugyanis a lényegi problémák és a releváns kutatási területek helyett sok tudós, kutató kényszerül arra, hogy magát védve kevésbé forró területekről publikáljon. „Ez a B-terveknek és a C-terveknek a birodalma” – mutat rá a szociológus.

„A nyelvhasználat és a gondolkozás kapcsolódik egymással” – mondja el Gerlei Béla a nyelvhasználat és viselkedés szakértője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Karrier Intézet alapítója, a Budapesti Metropolitan Egyetem Viselkedéstervezés szakképzés vezetője arra is rámutat amikor egy bizonyos szót, kifejezést kimondunk, olyan mintha egy gombot nyomogatnánk, az érzelmi reakció az emberben automatikusan keletkezni fog.  

„A kommunista személyi kultuszok rendkívül személytelen jelenségek voltak” – hangsúlyozza Apor Balázs történész, a dublini Trinity College Európa Tanulmányok Központjának docense a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakember hozzáteszi, az értékek, tulajdonságok, amiket hozzá társítottak, elvont és absztrakt értékek voltak – olyan értékek, amiket a rendszer promotálni akart. Sőt, a kultusz tárgya is sokszor beavatkozott a kultuszépítés visszafogásába. „Mindent, amit sikerként lehet kommunikálni, azt a vezér személyével kell azonosítani – ez a kultusz építés 1.0” – magyarázza Apor Balázs.

„Hallották, hogy gól van, beszaladtak a szobába és rögtön átavanzsáltak médiafogyasztóvá” – meséli a médiafogyasztás mérésének nehézségeiről Hammer Ferenc szociológus, az ELTE Média- és Kommunikáció Tanszékének egyetemi tanára a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A beszélgetésben szó esett a fiatalok változó kommunikációs stílusáról, például arról, hogy „a pont az új felkiáltójel.”

„Tudják, hogy ez biztosan nem igaz, biztosan hamis tartalom, mégis egyfajta hamis emlékképet hoz bennük létre, és úgy érzik, mintha ez valóban megtörtént volna” – mutat rá a deepfake technológiával kapcsolatban Veszelszki Ágnes kommunikációkutató a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, hozzátéve, a deepfake-re az jellemző, hogy nagyon könnyű létrehozni és nagyon nehéz felfedezni.  A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karának dékánja, az NKE Digitális Média és Kommunikáció Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense arra is felhívja a figyelmet, a deepfake nem konszenzuális, vagyis nem alapul beleegyezésen.
„Egy jó politikus ezt természetes intelligenciával is meg tudja tenni, egy jó politikusnak kell tudnia a fiatalokhoz is szólni, őket megszólítani az ő nyelvükön beszélni és kell tudni olyan kampányüzeneteket átadni olyan formában, ami pedig az idősebb korosztályt, akár a középkorosztályt megszólítja – erről nem gondolom, hogy ez mesterséges intelligenciát igényelne” – hangzik el a Krízisek és pofonok podcast új epizódjában.  

„Mit kell egy politikusnak csinálnia? Lángost enni, sört inni, azt mutatni, hogy valamilyen módon kapcsolódik a hétköznapjainkhoz” – sorolja Sonnevend Júlia, médiakutató, a New York-i New School for Social Research Szociológiai Tanszékének egyetemi docense a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Sárm című kötet szerzője elmeséli, könyvében az a paradoxon érdekelte, hogy ugyan mindnyájan tudjuk, hogy ami a médiában van, az felépített, konstruált, és nem a valóság, de valahogy azt várjuk el tőle, hogy igaz legyen. „Ha igazán jól működik, akkor azt érezzük, hogy autentikus” – mutat rá Sonnevend Júlia, hozzátéve: nagyon nehéz hosszú távon autentikusnak lenni.