Krízisek és pofonok - Bőhm Kornél Podcastja

Krízisek és pofonok - S03E27 // Sonnevend Júlia, médiakutató

„Mit kell egy politikusnak csinálnia? Lángost enni, sört inni, azt mutatni, hogy valamilyen módon kapcsolódik a hétköznapjainkhoz” – sorolja Sonnevend Júlia, médiakutató, a New York-i New School for Social Research Szociológiai Tanszékének egyetemi docense a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Sárm című kötet szerzője elmeséli, könyvében az a paradoxon érdekelte, hogy ugyan mindnyájan tudjuk, hogy ami a médiában van, az felépített, konstruált, és nem a valóság, de valahogy azt várjuk el tőle, hogy igaz legyen. „Ha igazán jól működik, akkor azt érezzük, hogy autentikus” – mutat rá Sonnevend Júlia, hozzátéve: nagyon nehéz hosszú távon autentikusnak lenni.

Krízisek és pofonok - S03E26 // Takács Tibor, társadalomtörténész

„Ha ez a zene nem mehet le a rádióban, akkor ne hangozhasson el máshol sem” – mutat rá a könnyűzenére nehezedő szabályozásra Takács Tibor, társadalomtörténész, az Állambiztonsági Szolgáltatok Történeti Levéltárának kutatója a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, akivel a rendszerváltás előtti időszak állambiztonsági működéséről beszélgettünk a könnyűzene vonatkozásában. A könnyűzene különböző változatai mindig kivívták az állambiztonság figyelmét, mert a művészvilágban nehezebb kontrollt tartani – mutat rá a szakember.

Krízisek és pofonok - S03E25 // Szilágyi Anna, kommunikáció-kutató

„Egy csoport nevéhez hozzárendelnek 3-4 nagyon ellenszenves karaktervonást és utána éjjel-nappal ismétlik” – mondja el a bűnbakképzés nyelvi vonatkozásaival kapcsolatban Szilágyi Anna, kommunikációkutató, az „A szavak csontokat törnek” oktatási program kifejlesztője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A beszélgetésben arra is felhívja a figyelmet, hogy a nyelvi felsőfok használata sokszor a manipuláció egyik eszköze.

Krízisek és pofonok - S03E24 // Tárik Meszár, Közel-Kelet szakértő

„Maga a támadás egy üzenet” – magyarázza Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója, Közel-Kelet szakértő a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, akivel a terrorizmus propagandájáról beszélgettünk. A szakértő hozzáteszi, „a terroristáknak egy konfliktus fenntartása a létfenntartásuk; akkor léteznek, ha van konfliktus”. Tárik Meszár elmondja, a terroristáknak az az érdekük, hogy a konfliktus az folytatódjon és ne szűnjön meg. A szakértő felhívja arra is a figyelmet: „A dzsihád maga nem azt jelenti, hogy másokat kell felrobbantgatni.”

Krízisek és pofonok S03E23 // Metz Rudolf, politolgus

„A rossz vezetésben az a legborzasztóbb, hogy az valahogy nagyon hatékony” – mondja el Metz Rudolf, Politikatudományi Intézet kutatója, politológus, a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A Corvinus Egyetem docense rámutat: egy nagyobb közösségben sokkal több mindent megengednek egy vezetőnek, mint egy kisebb közösségben.
A beszélgetésben szó került a teflonvédelemről, a vezetőt védő „elhajlási engedélyről” és mesterségesen előállított és fenntartott karizmáról is – de Metz Rudolf fő tanácsa, hogy nem szabad félni a vezetőtől.

Krízisek és pofonok - S03E22 // Csermely Ákos, konferenciaszervező

„Egy konferencia életét az befolyásolja, hogy mennyire tud független maradni” – hangsúlyozza Csermely Ákos, konferenciaszervező, a Digital Hungary vezetője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakember hozzáteszi: nehéz elmagyarázni egy szponzornak, hogy a kevesebb több. „Van olyan, amibe engedünk beleszólni és van olyan, amibe nem engedünk beleszólni” – mutat rá a legfontosabb alapelvekre Csermely Ákos.  

Krízisek és pofonok - S03E21 // Falyuna Nóra, tudománykommunikációs szakértő

„Többen nevezték meg Jack Sparrow-t, vagy Pókembert példaképnek, mint a saját szüleiket” – meséli egy gyerekek közt végzett kutatás eredményét Falyuna Nóra, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa, az MTA Bolyai ösztöndíjas kutatója, a Tudomány és Társadalom Kutatóműhely Vezetője, nyelvész, tudománykommunikációs szakértő a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, hozzátéve, Amerika kapitánnyal azért ő is meginna egy sört.
„Egy kívülről jövő beavatkozásnak lehet az az eszköze, hogy egy adott politikai diskurzust úgy befolyásoljanak, hogy nem egyértelmű, hogy ki és milyen célból akar ebbe beavatkozni – és ha algoritmusokkal, chatbotokkal és egyebekkel viszik ezt véghez, akkor nem is nagyon lehet beazonosítani” – mutat rá Falyuna Nóra a külföldről érkező politikai propagandatevékenység egyik súlyos velejárójára.  

Krízisek és pofonok - S03E20 // T Szabó Csaba, vallástörténész

„Egy ingatag és belülről romló rendszert csak úgy lehet fenntartani, ha egyre szigorúbbak a szabályok. Egyre inkább hierarchikus a rendszer belül, és félnek attól, hogy ha tömegesen indulnak elhagyni a hívek, összeomlik, mint a kártyavár” – mutat rá a politikai vallásokkal kapcsolatban T Szabó Csaba vallástörténész a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában. Egy kvázi vallási mozgalmat indít a politikai elit – egy alternatívát szeretne adni az intézményesített vallási kereteknek - a cél az, hogy a fanatikus magot bővítsék. Amikor kormányok elsajátítanak politikai vallásokat, abból általában nem sült el sok jó dolog – hívja fel a figyelmet T Szabó Csaba, hozzátéve a személyi kultusz azzal jár, hogy kiléptetik ezt a szereplőt az átlagos emberek szintjéről – és többet is várunk tőle, mint egy embertől – innen kezdődik a baj.

Krízisek és pofonok - S03E19 // Papp-Váry Árpád, BGE marketing mesterszak vezetője, márkadoktor

„Az országok szlogenjei nagyon sok esetben felcserélhetők” – mutat rá Papp-Váry Árpád, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem marketing mesterképzésének vezetője, a Magyar Marketing Szövetség alelnöke, márkadoktor a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakemberrel országmárkákról, országok imázsépítéséről és propagandájáról beszélgettünk. Szóba került Borat és Kazahsztán, Cristiano Ronaldo és Portugália, Drakula, Erdély és a lengyel vízvezetékszerelők is.

Krízisek és pofonok - S03E18 // Kmetty Zoltán, szociológus

Ahhoz, hogy általános, nagy célokat megfogalmazzon a politika, nem lehet mindig csak a jelent kutatni – hívja fel a figyelmet Kmetty Zoltán szociológus, a HUN-REN Társadalomtudományi kutatóközpont kutatóprofesszora a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Ha egy politikai szereplő csak a jelenben gondolkodik, az el fogja veszíteni az identitását és az identitásvesztés, ha nem is rövidtávon, közép- vagy hosszútávon annak a politikai szereplőnek vagy pártnak a végét jelentheti – mutat rá a szakértő.
„Drámaian csökken azoknak a száma akik egy kérdőíves kutatásban szívesen részt vesznek” – mondja a tendenciákkal kapcsolatban a kutatóprofesszor, aki hozzáteszi, a digitális adatok viszont egyre bővebben állnak rendelkezésre: napi szinten, órás szinten perc-szinten látjuk azt, hogy mire milyen reakció érkezik, és ez nagyon részletes dinamikát mutat abból, hogy mik azok a témák, amik az embereket érdeklik.