Krízisek és pofonok - Bőhm Kornél Podcastja

Krízisek és pofonok - S03E19 // Papp-Váry Árpád, BGE marketing mesterszak vezetője, márkadoktor

„Az országok szlogenjei nagyon sok esetben felcserélhetők” – mutat rá Papp-Váry Árpád, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem marketing mesterképzésének vezetője, a Magyar Marketing Szövetség alelnöke, márkadoktor a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A szakemberrel országmárkákról, országok imázsépítéséről és propagandájáról beszélgettünk. Szóba került Borat és Kazahsztán, Cristiano Ronaldo és Portugália, Drakula, Erdély és a lengyel vízvezetékszerelők is.

Krízisek és pofonok - S03E18 // Kmetty Zoltán, szociológus

Ahhoz, hogy általános, nagy célokat megfogalmazzon a politika, nem lehet mindig csak a jelent kutatni – hívja fel a figyelmet Kmetty Zoltán szociológus, a HUN-REN Társadalomtudományi kutatóközpont kutatóprofesszora a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Ha egy politikai szereplő csak a jelenben gondolkodik, az el fogja veszíteni az identitását és az identitásvesztés, ha nem is rövidtávon, közép- vagy hosszútávon annak a politikai szereplőnek vagy pártnak a végét jelentheti – mutat rá a szakértő.
„Drámaian csökken azoknak a száma akik egy kérdőíves kutatásban szívesen részt vesznek” – mondja a tendenciákkal kapcsolatban a kutatóprofesszor, aki hozzáteszi, a digitális adatok viszont egyre bővebben állnak rendelkezésre: napi szinten, órás szinten perc-szinten látjuk azt, hogy mire milyen reakció érkezik, és ez nagyon részletes dinamikát mutat abból, hogy mik azok a témák, amik az embereket érdeklik.

Krízisek és pofonok - S03E17 // Szabó Gabriella, politológus

„Akkor sikeres egy politikai kommunikáció, hogyha széles a repertoárja” – mondja el Szabó Gabriella politológus a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában. A Politikatudományi Intézet tudományos főmunkatársa rámutat, van egy egységnyi figyelem, hogyha azt különböző érzelmi hangoltságok, meg érzelmi állapotok ezt az egységnyi figyelmet birtokolják, akkor más ügyekre más kérdésekre, más szempontokra kevesebb figyelem jut.
---
További információ a Politics of Grievance and Democratic Governance című kutatási projektről a www.pledgeproject.eu oldalon érhető el. A kutatást az Európai Unió támogatja a 101132560 számú projekt keretében.

Krízisek és pofonok - S03E16 // Galambos Tamás, AI-szakértő

„A felhasználóknak fogalmuk sincs arról, hogy mennyire nem ők irányítanak” – hívja fel a figyelmet Galambos Tamás, a cognitudo.ai társalapítója, mesterséges intelligencia szakértő, vállalati tanácsadó a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. „A politikai propaganda chatbotok nem szolgálják az én érdekeimet, hanem a kitalálójának, vagy a kifizetőjének az érdekeit szolgálják” – hangsúlyozza Galambos Tamás. Hozzáteszi, „a személyre szabott üzenetek korában nincs szükség hangosbeszélőkre – ezek suttognak, bele a füledbe, direktben.”

Krízisek és pofonok - S03E15 // Mező Ferenc, pszichológus

„A lélektani hadviselés egy nem kinetikus, nem halálos fegyvernem a modernkori hadviselésben, aminek erősokszorozó hatása van” – mutat rá Mező Ferenc pszichológus a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, akivel a hadászatban alkalmazott pszichikai befolyásoló eszközökről beszélgettünk. PSYOPS-ról, vagyis lélektani hadviselésről akkor lehet szó, ha tudatosan tervezett lélektani katonai beavatkozás van. „Nagyon sokszínű a lélektani hadviselés példatára, eszköztára. A szovjetek például hangszórókból játszottak le harckocsizúgást, hogy megfélemlítsék a német katonákat” – meséli el a szakember.

Krízisek és pofonok - S03E14 // Povedák István, valláskutató, kulturális antropológus

„Ha van hiányos tudás akkor azt tetszőlegesen be tudjuk tölteni a saját történeteinkkel” – hangsúlyozza Povedák István valláskutató, kulturális antropológus, MOME Dizájnkultúra és Művészettudományi Tudásközpontjának vezetője a Krízisek és pofonok legfrissebb epizódjában.  Hozzáteszi, mindenkiben van egy természetes igény, hogy legyenek érthető és átlátható magyarázatai.  
A frissen született kis nemzetállamok mind a régmúltba nyúltak vissza. „A régmúlt dicsőségeivel , a dicsőséges eredetmítosszal próbálják igazolni a saját jelenlétüket és a saját létezésüket” – magyarázza Povedák István, hozzátéve az identitásunk egyik alapja, hogy kihez vezetjük vissza magunkat. A politika nagyon sokaknál átveszi a vallást, vagy a vallás mellé rakódik le a saját világképükbe.  

Krízisek és pofonok - S03E13 // Barna Emília, populáris zenekutató

„Akiknél a profit landol, azok különösen öltönyös és leginkább fehér üzletemberek” – mondja el a popzene ellenkulturális, lázadó kezdeteivel kapcsolatban Barna Emília, szociológus, populáris zenekutató a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. A BME Szociológia és Kommunikáció tanszékének docense hozzáteszi, a kereskedelmi jelleg megjelenésekor kicsit kiüresedett formajeggyé válnak a lázadó stílusjegyek, emiatt pont az élő társadalmiság picit kiveszik belőlük, épp a társadalmi konfliktust veszítjük el.
Az előadók egy részénél megfigyelhető egy „stratégiai apolitikusság”, vagyis közéleti szerepléssel, állásfoglalással nem akarják megosztani a közönségüket. „Másoknál látszik a dalszövegekben egy finom igazodás a politikai hatalomhoz. Ebből pedig komoly materiális előnye származhat az előadónak” – hívja fel a figyelmet Barna Emília.

Krízisek és pofonok - S03E12 // Borbás Andrea, irodalomtörténész

„A feljegyzések a memoár esetében már visszatekintve születnek meg, ott már lehet kozmetikázni, retusálni a megtörtént dolgokat. A naplónál nem az a szándék, hogy utólagosan retusált önarcképet fessen meg. Az asztalfióknak leírja, hogy mennyire rossz és ezt jó mélyen elrejti” - mondja el Borbás Andrea irodalomtörténész a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. „A szellem embere nagyon sokszor válságok idején fordul a naplóíráshoz” – mutat rá a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárának munkatársa, aki azt is elmeséli, a legérdekesebb a kutatásban a hiányok megkeresése, hogy mi az, amiről nem ír a szerző.

Krízisek és pofonok - S03E11 // Gyáni Gábor, történész, az MTA rendes tagja

„Az hogy valaminek a múltban mi volt a jelentése és a jelentősége, azt a jövő dönti el” – mondja Gyáni Gábor, történész, az MTA rendes tagja a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, akivel Történelem, politika, történelempolitika című könyve kapcsán beszélgettünk. Gyáni Gábor hangsúlyozza, hogy az értelmezések megváltoztatják a múlt jelentését, olykor a jelentőségét is.

Krízisek és pofonok - S03E10 // Gosztonyi Gergely, médiajog-kutató, ELTE ÁJK docense

„A véleménynyilvánítás szabadsága egy olyan típusú jog, ami korlátozható – tehát nem lehet bármit, bármiről” – mondja el Gosztonyi Gergely, médiajog-kutató a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, amelyben a cenzúrázás múltjáról és jelenéről beszélgettünk. Az ELTE ÁJK docense rámutat, az a cenzúra amikor megakadályozzák, hogy bizonyos mondatok elhangozzanak. Régen ezt vagy az állam vagy az egyház végezte. De cenzúra-e, ha egy közösségi média platform, mint magánvállalat akadályozza meg egy tartalom nyilvánosságra hozását? – fogalmazza meg a kérdést Gosztonyi Gergely.