Krízisek és pofonok - Bőhm Kornél Podcastja

„Az én célom nem az, hogy minél nagyobb balhék legyenek, hanem hogy minél kisebbek” – mondja el Dr. Kókai-Nagy Viktor, szigetes rendezvények volt biztonsági vezetője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, hozzátéve, nem lesz több a fizetésed, ha verekedsz. A pszichológiai hadviselés része, hogy már a beléptetésnél olyan embereket kell lásson a vendég, akikbe nem szívesen állna bele – mutat rá, ugyanakkor a leglátványosabb a nagyszínpad előtt álló biztonsági ember, de az is csak a jéghegy csúcsa, hiszen a biztosítás garantálása egy 700 fős csapat komplex, összehangolt feladata.

„Ha egy gyógyíthatatlan, nagyon súlyos, az élethosszt jelentősen megrövidítő betegség diagnózisával kell élni, akkor akármilyen pici haszon is óriási haszonnak tűnik” – mutat rá Dr. Szabó Léna gyermek-neurológus, a Semmelweis Egyetem Gyerekklinika Neurológia osztályának vezetője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Az osztályvezetővel az etikus sorolás kritériumairól, megfontolásairól beszélgettünk.

„A nem rutinos rókák magukra veszik, mintha rájuk lenne dühös az ügyfél. Aki rutinos, az felül tud ezen emelkedni és próbálja a mögöttes üzenetet megérteni. Ha az ember elkezd a szakmai részével foglalkozni, akkor kikapcsolja ezt az érzelmi töltést” – magyarázza Futó Ilona ügyfélszolgálati szakértő, az ügyfélcentrikus.hu alapítója, a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában. Hangsúlyozza egy ügyfélszolgálatosnál alapkövetelmény, hogy képes legyen elnézést kérni, akkor is, ha nem ő volt a hibás. Az ügyfél minden esetben megoldást vár, ha a jogos a panasz, ha nem jogos a panasz, akkor is. Hogy igaza van, vagy nem, az mindegy az ő szempontjából – ő dühös. „A megoldás kulcsa, hogy ezt a hatalmas indulatot csatornázni kell és irányítani, hogy ő megértse az én szándékomat, hogy én neki akarok segíteni” – mondja el Futó Ilona.  

„A pszichológiai támogatásnak egyáltalán nem célja, hogy mindenképpen vezessük el a beteget a belenyugvásig” – mondja el Bíró Eszter, a Magyar Hospice Alapítvány pszichológusa, aki úgy gondolja, a tagadás a léleknek egy nem tudatos, bölcs védekezése. A Krízisek és pofonok podcastban természetesen leginkább a kommunikációs feladatok kapcsán diskuráltunk. „Az, hogy ember és ember hogyan szól egymáshoz, az a legfontosabb. És az a jó hír, hogy ez ingyen van” – mondja a pszichológus, akinek hitvallása: igazat mondjunk, megrendíthetetlenül igazat. A kommunikációs panelek kapcsán rámutat, „hasznos, ha van a tarsolyunkban egy-két konzerv mondat, ha éppen nem jutna eszünkbe semmi”.   

„Olyan szakma ez, ami nem túl látványos, nem csoda, ha nem sokan hallottak róla. De ha veszel egy autót, van hozzá egy kézikönyv, veszel egy hűtőt, van hozzá egy kézikönyv, letöltesz egy appot a mobilodra – valaki megírta ott is a szövegeket” – mesél szakmájáról Ócsai Katalin technical communications manager, technical writer a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb adásában. Ócsai Katalin rámutat, ez a szakma funkcionális kommunikációval foglalkozik, amelynek az a célja, hogy a felhasználó, vásárló az információt megtalálja, megértse és tudja használni. Ehhez persze legtöbbször bonyolult folyamatokat, vagy nehezen megérthető eljárásokat kell egyszerűen, megérthetően leírni.  

„Valamiért a modern nyugati társadalom kulcskérdésnek tekinti, hogy ki milyen nemű partnert talál magának” – mutat rá Dombos Tamás melegjogi aktivista, a Háttér Társaság szociológus szakértője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában arra, miért válthat ki indulatot a heteroszexuális többségben, ha valaki másféle nemi identitást vállal föl. Az identitás felvállalása emiatt sem könnyű az LMBTQI emberek számára, akik ugyanakkor vágynak a fogódzókra saját életükben. „A kategórihiány bizonytalanságot jelenthet az ember életében és az emberek nem nagyon szeretik a bizonytalanságot. Sok embernek megnyugvás, hogy talál egy olyan kategóriát, egy olyan csoportot, akivel azonosságot tud vállalni. És ez segít neki a nehéz helyzetekben” – magyarázza Dombos Tamás, aki hozzáteszi: a szexualitás egy fluid dolog, biztos válasz ezekre nincs, folyamatos kérdés lehet az ember életében – egyébként nem csak a meleg, vagy biszexuális emberek életében.

„Pillanatok alatt ki lehet esni abból a körforgásból, amiről azt hisszük, hogy vagyunk valakik, és ott vagyunk a közepén mindennek – és akkor jön a légüres tér” – mutat rá Csatlós Csilla, executive coach a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában a karrierváltás legnagyobb csalódásaira. Csatlós Csillával a kiégésről és a váltás nehézségeiről beszélgettünk. Csillának meggyőződése, hogy a tárgyakban manifesztálódó hiányérzetek hosszú távon nem visznek sehová. „A titulusok, meg a package ami jár hozzá, az nem lesz elég a boldogsághoz” – mondja el ügyfeles tapasztalatok alapján az executive coach, aki felhívja a figyelmet: új kihívást akkor talál az ember, ha az előzőt lezárta.

„Nem az a lényeg, hogy én üldöztessem őt, hanem hogy hagyja abba. Ha megérti, hogy ez nem jó, akkor én segítettem az emberiségnek” – mondja Marjai Judit, fotóművész, korábbi modell a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, akivel az eddigi legcsapongóbb beszélgetést folytattuk a műsorfolyamban. Az apropót az adta, hogy a volt modell felvette a kesztyűt a trollokkal szemben, és hajlandó beleállni a nehéz helyzetekbe is. „Az én életemben történtek sokkal kacifántosabb dolgok, mint hogy egy kedves kislány a fejemet akarja levágni, úgyhogy én nem tőle főlek, hanem rájöttem, hogy ha nem fogok példát mutatni a követőimnek, akkor nem érdemlem meg az influenszer nevet” – mutat rá saját indítékaira Marjai Judit, aki rámutat: az életben még sose találkozott senkivel, aki személyesen beszólt volna. „Húzom a nagymama bevásárlókocsimat a piacon, vagy utazom a metrón és még senki nem jött oda, hogy „dögölj meg”, pedig nyilván ott vannak a trollok is” – mondja.  

„Egy bizonyos életkor fölött a publikus álláshirdetésekre való jelentkezés teljesen felesleges” – világít rá Juhos Andrea karriertanácsadó, az LHH Magyarország ügyvezető partnere, aki azt javasolja, az életkort nem érdemes a név és az email cím után a harmadik sorba beírni, mert akkor az a veszély fenyeget minket, hogy csak addig jutnak el az önéletrajz elolvasásában. „Ha valaki be akarja írni az életkorát, akkor legalább a végére írja bele, amikor már elolvasták az életrajzot” – javasolja a karriertanácsadó.  „Ha nem hívnak be állásinterjúra, nem tudom megmutatni, hogy én ugyan 55 éves vagyok de a Himaláját is el tudom tolni” – hangzik el a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában.

„Nem a konkurenciával versenyezünk, hanem mindenkivel” – hívja fel a figyelmet Ferenczi Szonja, social media stratéga, a Loud communications ügyvezetője a Krízisek és pofonok podcast legfrissebb epizódjában, azzal kapcsolatban, hogy mi a legfontosabb szempont egy közösségi média stratégia összeállításakor. A szakember rámutat, nem lehet akkor előtérbe kerülni, ha senki nem nézi a tartalmat. „Ahhoz viszont, hogy az ügyfélnek minőségi vizuális tartalmai legyenek, meg jó posztjai, ahhoz nagyon-nagyon sokat kell dolgozni” – húzza alá Ferenczi Szonja, aki saját bevallása szerint akkor tud együttműködni az ügyfelekkel, ha azt látja rajtuk, hogy ők is lelkesek.